89477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szehydrogénolajok tisztítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89477. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szénhydrogénolajok tisztítására. D. Tausz Jenő mérnök Karlsruhe. A bejelentés napja 1924. évijulius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi julius hó 16-ika. A találmány tárgya eljárás szénhydrogen-olajok, miint kőolaj, palaolaj, barnaszénkátrányolaj, kőszénkátrányolaj, tőzegolaj s ezek termékeinek tisztítására. 5 Ismeretes, hogy az iparban eddig használatos módszerek szerint cs'ak destillált szénhydrogénolajok idővel sötétszínűek lesznek s gyantaképződés és üledék kiválása lép feli E káros tünemény elke-10 riilésére a destillált olajokat raffinálják. Kitűnt míár most, hogy e káros tünemények nem magukra a szénhydrogénolajokra, hanem az ezekben lévő olyan vegyületékre vezetendők vissza, melyek 15 szén és hydrogén mellett még oxigént, nitrogént vagy ként is tartalmaznak, tehát különösen az oxigéntartalmú testek, mint pl. a furán és homologjai, továbbá nitrogéntartalmú testek, mint a pyrrol 20 és homologjai és ezek származékai. Az eddig szokásos raffinálási eljárásban, pl. a kénsavval végzett raffináliásnál ezen tulajdonképen káros alkatrészeken kívül az olefinek is reakcióba lép-25 nek és kiválasztatnak, holott ezek gyakran hátrány nélkül maradhatnának az olajban. Az ez által okozott veszteségek különösen a sok telitetlen alkatrészt tartalmazó olajoknál, mint a creckelt ola-30 jóknál és a pállasztási termékeknél (Schwelprodukte) tetemesek. Ezen raffinálási eljárás tehát tetemes anyagveszteségeket okoz. Kitűnt máir most, hogy a színezést 85 vagy gyanták és üledék képződését okozó vagy kellemetlen szagú alkatrészek az olajok neme szerint különböző, de egyébként pontosan megszabott hőmérsékeken forrnak s ennek folytán éles 40 frakcionálás segélyével elkülöníthetők. A találmány értelmében e célból úgy járunk el, hogy a kőolajipar eddigi gyakorlatától eltérően oly készülékekben végezzük a destillálást, melyek szűk határok. lehetőleg egyes fokok közé szorított vagy még szűkebb határok közötti pontos frakcionálást tesznek lehetővé. Ilyen készülék pl. az alkoholrektifikálásnál használatosak. Ilyen munkamód mellett lehetségessé válik egy, a feldolgozandó 50 anyaggal végzett előkisérletben az átmenő frakcióknak hőfokonként vagy még szűkebb határok közti elkülönített felfogása révén megállapítani, hogy melyek a káros alkatrészeket tartalmazó fralc- 55 ciók, melyeket rövidesen gyantaképző frakcióknak nevezünk. Az ipari üzemben való destrll'álásnál már most ezen frakciók elkülönítése révén lehetővé válik, hogy a pontos frakcionálás egyszerű 60 műveletével végezzük a raffinálást s a szokásos, veszteségteljes kémiai raffinálást teljesen vagy nagyrészt kiküszöböljük. Minthogy a gyantaképző anyagok forr- 65 pontja a nyomástól függ, ajánlatos a destillálás közben állandó nyomást tartani fenn. Sok esetben, különösen magasabb forrpontú olajoknál ajánlatos lehet a va- 70 cuumban való destillálás, mert a nyomásváltozás a gyantaképzők forrpontjának eltolódásával jár; ez által sok esetben meggátolhatjuk azt, hogy egy bizonyos nyomás mellett a gyantafrakcióval azo- 75 nos fokon forró más anyagok is átdestilláljanak, mert a nyomás változtatásakor ez utóbbi anyagoknak forrpontjá másként tolódik el, mint a gyantaképzőké. 80-