89457. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chemiai reakciók előidézésére

- 3 -negatív ionokat meghaladó többlete nagyobb lesz, a gáz cinkcsöveken megy át. mint ha rézcsövekben áramlik. Végeredményben tehát 5 a) a töltött részecskék ütközése folytán elektronokat termelő hideg vagy kevéssé meleg elektróda felületét borító gázrétegben intenzív ionizálódás megy végbe, és b) a két elektromosság elkülönödik és 10 ionizált gáz lép ki a csövekből. Vizsgáljak már most. azon esetet, amikor az anóda képezi a csőnyalábos elektródát. A kathoda hőfokát magasra, pl. világos-15 sárgára kell fokozni. A kathoda már az anódáról jövő pozitív ionok ütközése folytán is fölhevül, de célszerűen még külső hatás, pl. ellenállásfűtés révén is hevíthető. Ha a fémek magas hőmérsék hatása 20 alatt állnak, elektronokat küldenek ki. A mozgó elektronok képezik a kathodsugarakat: ezek a gázt közvetlenül ionizálják a molekulákra való ütközésükkor és közvetve is ionizálják azon röntgensugarak 25 révén, melyek az elektronoknak a gázmolekulákra való ütközésekor keletkeznek. Ennek folytán, ha már eleve bizonyos számú elektron jelen van. az elektromos mező ezeket mozgásba hozhatja és nekik 30 kellő sebességet kölcsönözve, újabb es ismét újabb elektronok létesítését idézheti elő. Másrészt azonban az elektronok számát csökkenti az a körülmény, hogy az elektronok a pozitív ionokkal közömbös 85 rendszerekké, s a közömbös molekulákkal negatív ionokká egyesülhetnek. Az elektronok sebessége a reájuk ható elektromotoros erővel rohamosan növekszik. 40 Az elektronok nagy sebességük folytán részben elkerülik a molekulákkal vagy az ionokkal való egyesülést. Az ezen egyesülést elkerülő elektronok az anódra ütköznek és azt felhevítik; az anódát alkalmas 45 módon hideg vagy gyengén meleg állapotban tartjuk. Az elektronok ütközése a testeket azonban nemcsak felhevíti, hanem egyrészt röntgensugarak emissióját idézi elő. és másrészt reflektált elektronokat 50 vagy helyesebben reflektált kathodsugarakat termel. Az izzó kathodáról származó elektronok képezik a primár kathodsugafakat. Ha a primár kathodsugarak az anóda felületére ütköznek, ez utóbbi min-55 den irányba terjedő sekundár kathodsugarak kiindulási helyévé válik. Ezen tüneményt általában a kathodsugarak diffus reflexiójának nevezzük. Az ütközési felületről eredő kathodsugarakat „reflektált sugarak"-nak nevezzük. Ez utóbbiak igen 60 lágyak, igen ionizáló hatásúak, s e hatás az ütközési felülettől kis távolságra van korlátozva. Ha az anóda csőnyalábos kiképezésű. az ionizált gázt a felületről folytonosan a 65 csövekbe szívhatjuk és ezáltal a beszívott ionizált gáz két elektromosságát elkülöníthetjük a már előbb megmagyarázott módon. Vizsgáljuk végiil azon esetet, amidőn a 70 két (R) és (S) elektróda (4. ábra) az ívfény-elektróda jellegével bír. Az elektródákat izzásig hevíti azon ív, mely akkor létesül, ha (R) és (S) elektródákat alacsony feszültségű telep vagy dynamo két sarká- 75 val kapcsoljuk és egy pillanatra érintkezésbe hozzak. A tulaj donképeni anódát egy az ív közelében elrendezett harmadik elektróda képezi. Ha gázzal és folyadékkal dolgo- 80 zunk, altkor célszerű ezen csőnyalábos harmadik elektródát a két másik (R) és (S) elektróda alatt elrendezni, ellenben ezek fölött, ha csak gázokkal dolgozunk. Az egyik (R) elektródát és a (P) cső- 85 nyalábos anódát egy magasfesztültségű telep vagy dynamo lóét pólusához kapcsoljuk s az anódát hidegen tartjuk. Egyébként az előbb isimertetett esethez képest a különbség csak abban áll, hogy 90 a kathodát egyrészt az ív, másrészt pedig a kisülés, vagy más hatás, pl. ellenállásfűtés hevíti fel izzásig. A csatolt rajzon példaképein az eljárás foganatosítására szolgáló készülék több 95 kiviteli alakja vázlatosan viain feltüntetve. 1. ábra az egyik példa függélyes metszete, 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti 100 metszet; 3. ábra e készülék egy változatát tünteti fel; 4. ábra egy második kiviteli példa függélyes metszete, 105 5. ábra pedig ennek C—D szerinti metszete; 6. ábra a harmadik példa részleges metszete. Az 1. és 2. áibrabeli készülék fémből -ké- 110 szült (a) tartályának femelke tölcséres és a csápos (b) csonkban végződik. A tartály két csapos (c) és (d) csőcsonkján át a kezelendő folyadék lép be, illetve a gáz szíviatik ki. 115 Az (a) tartályban elrendezett (p) lemez