89452. lajstromszámú szabadalom • Répaszeletelő gép
Megjelent, 1930. évi szeptember hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89452. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Répaszeletelő gép. Szalai J. vaskereskedő Zalaszentgróth. A bejelentés napja 1924. évi március hó 19-ike. . A jelenleg használatban levő kézi répagyalunak, mint ismeretes, az a hátránya, hogy véle a répagyalulás csak lassan és nehézkesen végezhető, emellett pedig a 5 munkás állandóan ki van téve annak a veszélynek, hogy saját körmeit is levágja. Vannak még a kézi répagyalukon kívül répavágógépek is használatban, ezek azonban nagy súlyuknál és bonyo-10 lultabb szerkezetüknél fogva csak drágán állíthatók elő, kezelésük, valamin! szállításúk nehézkes és így nem alkalmasak arra, hogy minden háztartásban helyet foglaljanak. Ezenkívül pedig ezeu 15 gépek a répát különféle, kisebb-nagyobb darabokra szakgatják, aani annyiban hátrányos, hogy a nagyobb szeletektől a fiatal állatok könnyen megfulladhatnak és minthogy az állatok etetésénél a répái 20 korpával keverve használják, a nagyobb darabokat az állatok a korpa közül könynyen kiválogatják és ott hagyják. A kézi répagyaluk tehát a mai követelményeknek már nem felelnek meg, a 25 használatban levő répavágógépek munkája pedig nem megfelelő, előállításuk pedig oly költséges, hogy kisebb gazdák és háztartások nem tudják beszerezni. Ezen hátrányokat mind kiküszöböli a 30 találmány szerinti répaszeletelőgép és ezáltal régóta fennálló hiányt pótol. Ez a gép t. i. az eddig forgalomban levő répavágógépeknél sokkal olcsóbban állítható elő, könnyen kezelhető, kis súlyánál fogva 35 könnyen szállítható, nagy teljesítőképességű és a répát oly apró forgácsokra szeleteli, hogy ezen forgácsoktól a legkisebb állat sem fulladhat meg, de meg ezen forgácsokat az állat a hozzákevert kor-40 pától nem is tudja különválasztani. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a gép oldalnézete, a 2. ábra a gép elölnézete, a 45 3., 4., 5. ábrák pedig részletrajzok. A gép az (a) állványzaton ágyazott (d) tengellyel bíró (b) hengerből, valamint efölött elrendezett (e) garatból áll. A (d) tengely egyik végére az (f) kar van erő- 50 sítve, mely a henger forgatására szolgál. A tengely két vége az (a) állványzatnak egy-egy keresztirányú (g) merevítő lemezén van átdugva és ilymódon van az állványzaton ágyazva. Az állványzat egyik 55 oldalán a (g) lemez egyszerű furattal bír a tengely átbocsátására, a másik oldalon azonban alulról középig terjedő (h) kivágással bír úgy, hogy ezen az oldalon a tengely alulról helyezhető be a (g) lemez ki- 60 vágásába. Ugyanitt a (g) lemezre az (i) csavar és (1) csapszeg segélyével a (j) heveder van felerősítve, melyen viszont felülről középig terjedő (k) kivágás van, úgy hogy tulajdonképen a tengelyvéget 6,-, ez a heveder tartja, a (g) lemez pedig csak a tengely vég leszorítására szolgál (1., 4. és 5. ábra). A (b) henger palástfelületén egymás mellett a vágandó szeletek alakjának és nagyságának megfelelő alakkal és 70 nagysággal bíró (m) vágóélek vannak kiképezve oly módon, hogy a henger palástfelületéből az (o) lemezdarabok ki vannak sajtolva és hátra vannak hajlítva, az ily módon keletkezett (p) szélek pedig ki van- 75 naiv élezve és előre vannak hajlítva (3. ábra). Répaszeleteléskor a répát a (c) garatba dobjuk és az (f) kar segélyével a (b) hengert forgásba hozzuk. Forgás közben a 80
