89448. lajstromszámú szabadalom • Menetirányban hajtó evezőlapát csónakokhoz

Megjelent, 1930. évi szeptember hó 1 -én . KA6YAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89448. SZÁM. — 3CV/c. OSZTÁLY. Menetirányban hajtó evezőlapát csónakokhoz. Szabó Dániel szabásztanító Szolnok. A bejelentés napja 1924. évi december hó 11-ifce. Ismeretes, hogy a csónakevezősök hát­tal ülnek a menetirány felé. E körül­ménynek hátrányai eléggé ismertek. Kü­lönösen érezhető azonban e hátrány csó-5 nakversenyeknél, melyeknél fontos volna, hogy az evezősök lássák, hogy mily tá­volságba vannak előttük az őket meg­előző csónakok és így tisztán látván a mindenkori helyzetet, teljes erejüket 10 fejthetnék ki a győzelem érdekében. Azonban még rendes esónia'kázásnál is kellewesebb ég előnyösebb, ha a csóna­kosok, úgy, amiként ez minden járműnél szokásos, arccal a menetiránya felié néz-15 nek, ezáltal maga a csónakos biztosan kormányozhat az evezőkkel, külön kor­mányos nem szükséges és összeütközések biztosan elkerültetnek. A találmány lényege abban áll, hogy 20 az evezőlapát rúdja és a lapátrúd fo­gantyúrésze közé mozgásirányt megfor­dító szerkezet van beiktatva, amel'ynek következtében az evezőlapát nem mozog ellentétes irányban, mint amely irányban 25 a lapátrudat az evezős húzza, hanem utóbbi iránnyal egyező irányban mozog úgy, hogy az evezős arccal a menet­irány felé ülhet a osolnakban. A rajzon a találmánynak több példa-80 képeni kiviteli al'akja látható, amelyek­től a gyakorlatban, a találmány lényegé­nek érintése nélkül, számos eltérések is képzelhetők. Az 1. ábra az első kiviteli alaknak felül-85 nézetét mutatja, a 2. ábra ehhez tartozó vázlatos oldalné­zet, a 3—5. ábrák három további kiviteli ala­kot vázlatos felülnézetben mutatnak, a 6 ábra végül részletet mutat részben 40 metszve, kétféle nézetben. Az 1—2. ábrákon (b) a csónak oldal­falát es (h) az evezőlapát rúdját, (i) pe­dig az evezölapátrúd iogantyúrészét je­lenti, melyet az evezős megragad. Eddig 45 az (i, h) részek egy darabból állottak. A találmány szerint az (i, h) részek közé mozgásirányt megfordító szerkezet van beiktatva, amelynek következtében az (i, h) részek mozgásértelme egyező. Ez igen 50 sokféleképen érhető el. Az 1—2. ábrák sze­rinti megoldásnál a (h) lapátrúd (g) csap körül van előre és hátralenghetően elren­dezve és ugyanúgy lenghet a (k) csap körül előre-hátra az (i) hajtókar. Az (i, h) ré- 55 szeknek a (g, k) lengési csapjukon túl egy-egy (i' h') karmeghossztabbításuik van, melyek a (j, j') helyen csuklósan, de saját hosszirányukban mozgékonyan kap­csolódnak egymáshoz, amiáltal az (i) 60 hajtókar kilengetésekor a (h) lapátrúd az (i) hajtőkarral egyező értelemben leng ki, amiként azt az (i, h) karoknak vonal­kázva rajzolt helyzetei szemléltetik. Hogy az evezőlapátot a szokásos módon vízbe 65 mártani és a vízből ismét kiemelni le­hessen, a (g, h) forgáscsapok (e) tartója, a csónak hosszirányával párhuzamos (f) tengely körül, lenghetően van elrendezve. Az (e) tartót, előnyösen, rombuszalakú 70 keret alkotja, melynek két átellenes csú­psán ülnek a (g, k) lengési csapok, míg az (f) forgástengely, előnyösen, beleesik a rombusznak rövidebb átlójába, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom