89441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hideg előállítására

kora, mint ugyanolyan súlyú kovasav­gelé. A tégla az egy atmoszféránál ala­csonyabb nyomásoknál nem fog lényeges mennyiségű vízgőzt adszorbeálni, ellen-5 ben a Jvovasavgel még nagyon alacsony nyomásokon is nagy mennyiséget képes adszorbeálni, Ezt a tényállást a követ­kezőképen magyarázhatjuk: olyan folya­dék, amely a hajszálcsövet megnedvesíti, 10 ezen cső belsejében a külső folyadék nívó­jánál magasabbra emelkedik; a magas­sági különbség mértéke a cső átmérőjével változik. A folyadék gőznyomása a csőben kisebb, mint a csövön kívül a folyadék 15 felszíne feletti gőznyomás. A folyadéknak a hajszálcsőben bekövetkező gőznyomás­csökkenése csak akkor válik észrevehe­tővé, ha a cső keresztmetszete rendkívül kicsi; minél kisebb a cső belvilága, annál 20 nagyobb a gőznyomáscsökkenés. Ennél­fogva a finomabb pórusú test pórusaiban a gőznyomás kisebb, mint a nagyobb pó­rusú testben, úgy hogy a finomabb pórusú anyag gázokat és gőzöket alacsonyabb 25 parciális nyomáson képes adszorbeálni. Valamely folyadék, pl. víz, azon meny­nyiségének meghatározásával, amelyet két különböző anyag azonos hőmérsékle­ten és azonos parciális nyomásnál adszor-30 beál, megfelelő eszközünk van a két ad­szorbens pórusai nagyságának és össztér­fogatának összehasonlítására. Pl. a kova­savgel összűrtérfogatának elegendő száza­léka olyan finom pórusokból áll, hogy a 35 gel olyan mértékben adszorbeál vizet, hogy 30° C-on saját súlya 21%-ának meg­felelő vízmennyiséget tartalmaz, ha 22 mm higanyoszlopnak megfelelő parciá­lis nyomáson a vízgőzzel egyensúlyban 40 van. A találmány szerinti eljáráshoz alkal­mas anyagoknak olyan likacsos struktú­rával kell bírniok, hogy ha 30° C-on és 22 mm higanynyomásnak megfelelő par-45 ciális nyomás alatt a vízgőzzel egyensúly­ban vannak, nem kevesebb mint saját súlyuk 10%-nak megfelelő vizet tartal­maznak. Adszorbeáló anyag gyanánt előnyösen 50 kovasavgelt használunk. Mint már meg­állapítottuk, ezen anyag üregszerkezete olyan mértékben képes vízgőzt adszor­beálni, hogy saját súlya 21%-ának meg­felelő vízmennyiséget tartalmaz, ha 30°-55 on és 22 mm higanynyomásnak megfelelő parciális nyomás alatt vízgőzzel egyen­súlyban van. Használhatók azonban egyéb adszorbensek is, feltéve, hogy likacsaik­nak elegendő százalékát finom pórusok alkotják. így pl. kókuszdiószén, amelyet 60 gőz jelenlétében aktiváltunk, olyan gázok­kal kapcsolatban alkalmazható, melyek az adszorpció után a szénből újból könnyen kihajthatók. Továbbá alkalmazhatunk mas geleket is, feltéve, . hogy olyan az 65 iivegstrukturájuk, hogy a jelen találmány által megkívánt finomságú pórusokkal rendelkeznek. Jelenleg mindenesetre a kovasavgel mutatkozik a legkielégítőbb adszorbensnek. Azon megállapítással, 70 hogy a találmány szerinti eljárás fogana­tosítására alkalmas adszorbensek saját súlyuk nem kevesebb mint 10%-ának meg­felelő vízgőzt adszorbeáljanak, nem aka­runk szigorú határt vonni az alkalmas és 75 nem alkalmas adszorbensek között. A 10%-os határ csupán egészen általánosság­ban megközelítően a pórusnagyságok maximumát adja meg, melynél még bizo­nyos fokú siker várható. Azonban ahhoz, 80 liogy igen jó eredményeket érjünk el, en­nél finomabb pórusú anyagokat kell alkal­mazni. Jelen találmány szerint az adszorber az elpárologtatóval áll összeköttetésben, úgy 85 hogy a fejlődő gőzöket a kovasavgel ad­szorbeálja. A technika jelenleg ismert állása szerint az volt várható, hogy az adszorpció olyan lassan fog végbemenni, hogy gyakorlatilag nem jön tekintetbe. 90 Azonban kitűnt, hogy az adszorpció gyor­san megy végbe, ha állandó gázok nincse­nek jelen. Egyéb adszorbensek példái gyanánt a következő anyagok szolgálhat­nak, feltéve, hogy azokat úgy állítottuk 95 elő, hogy a pórusok a megadott nagy­ságúak: az ón, wolfram, alumínium, tho­rium, vas, stb. geljei és összetett gelek, azaz olyan gelek, melyek két vagy több kolloidális oxidból állanak, pl. olyan gel, 100 amely sziliciumoxidból és wolfrámoxid­ból áll. Hogy az adszorpcióit áljlandó gázok távollétében foganatosíthassuk, az adszor­berrel a (15) vezetéken át összeköttetésben 105 álló (14) vákuumszivattyú van elrendezve. Miután az adszorbeáló anyag az elpárolog­tatóban levő folyadék gőzeit adszorbeálta, az az adszorbeált gőzöktől megszabadít­ható és újból adszorbeáló anyag gyanánt no felhasználható. Az anyagnak ezen aktivá­lása a készüléknek a rajzon feltüntetett foganatosítási alakja szerint oly módon megy végbe, hogy a (16) kemence vagy egyéb hőforrás forró gázait a (17) vezeté- 115 ken át az adszorberhez vezetjük, miáltal

Next

/
Oldalképek
Tartalom