89439. lajstromszámú szabadalom • Hőgenerátor hőerőgépekhez

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89139. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Hőregenerátor hőerőgépekhez. Marti nka Mihály mérnök Rákosszentmihály. A bejelentés napja 1922. évi április hó 20-ika. Hőerőgépekbe beépítendő hőregenerátoroknál, amelyek arra szolgálnak, hogy a meleg munkaközegből elvont melegmenynyiséget tárolják és a hideg munkaközeg-5 nek adják ismét le, azon követelmény áll fenn, hogy lehetőleg kis térben lehetőleg nagy regenerátor-felületet lehessen elhelyezni, úgy hogy a regenerátort lehetőleg vékony lemezekből, vagy hasonlókból kell 10 összeállítani, amelyek között csak szűk csatornák vagy rések maradnak. Ily regenerátoroknál a regenerátor térfogategységére aránylag nagy hőforgalom esik. Ha a regenerátornak gazdaságosan kell dol-15 goznia és hatásosnak kell lennie, úgy a regenerátor meleg és hideg vége között lényeges hőmérsékletkülönbségnek kell fennállania, amely a gyakorlatilag tekintetbe jövő esetekben legalább 600° C-ra 20 rúg. A regenerátor szerkezeti hosszát azon körülmény korlátozza igen erősen, hogy a káros térre való tekintettel a rege. nerátortérfogatnak lehetőleg csekélynek kell lennie, másrészről pedig lehetőleg 25 csekély átömlési ellenállás elérése végett a regenerátor átömlési keresztmetszeté! lehetőleg nagyra kell választani. A találmány szerint a fent körülírt hőregenerátor veszteségeit azáltal csökkent -80 jük, hogy a hőregenerátor, melynek a normális állapotú levegőre redukált, vagyis legkisebb résbősége 0.6 mm-nél kisebb, a gáz átömlési irányában gázrétegek révén oly nagyszámú szakaszra van felosztva, 35 hogy a regenerátornak két egymásra következő szakasza között üzemállapotban legfeljebb 20° C hőmérsékletkülönbség ál] fenn. Ha pl. a regenerátor 600° C hőmér séklet esés között dolgozik, úgy a regenerátornak legalább 30 szakaszból kell álla 40 nia, amelyek gázrétegek segélyével van nak egymástól elválasztva, amely gázréte gek vastagságának nagyságrendje meg felel a regenerátor réseinek nagyságrend jével, vagyis a gázrétegek mintegy 0.1— I Jg mm vastagok. Ha a rések bősége nagyobb, úgy a hőátvitel a réskeresztmetszetek belsejéből a rések falai felé túinyomólag konvekciO által történik, úgy hogy a résbőséghez ké- 50 pest megválasztott, megfelelően nagy áramlási sebesség alkalmazásával arról kell gondoskodnunk, hogy örvénylések keletkezzenek, amelyek a réskeresztmet szet belsejében lévő légrészecskéket a rét) 55 falaihoz juttatják. Ez esetben a nyugvó gáznak igen rossz hővezető képességét el hanyagolhatjuk. Ha azonban a légrések bőségét a milliméter törtrészeire csökkentjük, úgy a 60 nyugvó gáz hővezetőképessége révén a rések keresztmetszetének közepén fekvő gázrészecskékről a résfalra az időegységben átvitt melegmennyiségek oly tekinté lyesek lesznek, hogy a melegnek örvény- 65 lés révén előidézett konvektiv átviteléről lemondhatunk. Hy regenerátor tehát oly esetekben is alkalmazható szűk átömlési csatornái dacára, amelyekben nyomásvesz teségeket lehetőség szerint el kell kerülni, 70 mert megszűnvén annak szükségessége, hogy a kritikus sebességnél nagyobb áramlási sebesség alkalmazásával örvénylése ket kelljen előidézni, a gázokat a jó hőátvitel rontása nélkül tetszőlegesen cso- 75 kély sebességgel (gyakorlati kiviteleknél 5 m/sec-nél kisebb, pl. 4—3.5 m/sec, de 20 m/sec-nél semmi esetre nem nagyobb