89429. lajstromszámú szabadalom • Magasnyomású gőzfejlesztő
Megjelent 1930. évi szeptember li ó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖS ÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89429. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Magasnyomású gőzfejlesztő. Erste Brüimer Maschinenfabriks Gesellschaft Brünn. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 19-ike. Ausztriai elsőbbsége 1922. évi december hó 18-ika. Az eddig ismeretes magasnyomásúgőzfejlesztők legtöbbnyire a tüzelőtérben elrendezett csőrendszerből és nagyobb vízmennyiségeket tartalmazó kazánokból ál-5 lanak, amelyek vagy szintén a tüzelőtérben vannak elrendezve, vagy pedig azon kívül a csőrendszer után vannak kapcsolva. Az előbbi elrendezésnek az a hátránya, hogy a tüzelőtérben elrendezett 10 kazánoknak nagy falvastagságúaknak kell lenniök, miáltal a melegátadás és a fűtőhatás a kazánokban levő víz-, illetőleg gőztömegekre erősen csökken. Nagy falvastagságok következtében ezeknél a 15 kazánoknál a hőmérsékletkülönbségek a víztől (illetve gőztől) megnedvesített és a íorró tüzelési gázoktól érintett kazánfelületek között igen nagy és a belső és külső kazánfelület közötti különbség is igen 20 nagy, miáltal rendkívül kedvezőtlen anyagigénybevételek lépnek fel. Hogy a robbanások okozta szerencsétlenségeket elkerüljük, az ilyen kazánokat nagy biztonsági tényezővel kell számítanunk és 25 falvastagságukat bőségesen kell méreteznünk, miáltal az előzőkben említett hátrányok még kedvezőtlenebbül alakulnak. Nagyobb víztömeget tartalmazó kazánoknak a tüzelőtéren kívül és a tüzelőtér-20 ben levő csőrendszer mögött való elrendezésénél az utóbbiban keletkezett gőz a víztartányokba jut és ennélfogva, ha külön túlhevítők nincsenek elrendezve, nedves állapotban jut a fogyasztási hej$5 lyekhez. Jelen találmány tárgya olyan magasnyomású gőzfejlesztő, amely az említett mindkét elrendezés előnyeinek egyesítése mellett azok hátrányait teljesen kiküszö-40 böli. A találmány lényege az, hogy a nagyobb vízmennyiségeket tartalmazó tartányok a tüzelőtéren kívül a gőzfejlesztő gyanánt szolgáló csőrendszer elé vannak kapcsolva és a víztart á n y ok na k a csőrendszertől vett fölös gáz segélyével való 45 fűtésére vannak berendezve. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy a csőrendszerből vett nagyfeszültségű gőznek nem kell a víztartányokon átáramolnia és ennek következtében sajátságai nem befolyásoltat- 50 nak és hogy a víztartány a fölös gőzmenynyiségek gyűjtője gyanánt szolgálhat. A rajzon a találmánynak egy foganatosítási példája van vázlatosan feltüntetve. A magasn5r omásúgőz-fejlesztő a tüze- 55 léstől hevített (a) csőrendszerből, a tüzelésen kívül elrendezett (b) víztérből és a tüzeléstől érintett (d) magasnyomású túlhevítőből áll. A magasnyomású csőrendszer tetszőlegesen lehet kiképezve 60 és a (b) és (c) tartányok száma sincs semmi szabályhoz kötve; (e) a távozó-, vagy füstgázoktól érintett füstgázelőmelegítő, (í) a tápvízvezeték, az (e) füstgázmelegítő és a (b) víztartány között 65 (g) a gőzvezeték a cső gyanánt kiképezett (i) gőzgyűjtőből a (d) túlhevítőbe és (h) a (d) túlhevítőből a fogyasztási helyekhez vezető gőzvezeték. A (d) és (i) csőrendszerekből a (j) gőzvezeték a (b) tar- 70 tányba és ebből a (k) gőzelvevő vezeték a (d) túlhevítőhöz és az (m) tápvízvezeték az (a) csőrendszerhez vezet. A (j, k, g) és (m) vezetékekbe az ismert rendszerű (n, 0, p) és (q) szabályozó- és zárószervek 75 vannak beépítve, amelyek a kívánt kapcsolási és szabályozási lehetőségek szerint részben vagy egészen el is maradhatnak. A magasnyomásúgőz-fejlesztő műkő- 80
