89402. lajstromszámú szabadalom • Víztelenítőszelep gőzvezetékekhez

Megjelent 1930. évi szeptember hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89402. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Víztelenítőszelep gőzvezetékekhez. Alex. Friedmann cég- Wien. A bejelentés napja 1924. évi március hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi május hó 22-ike. A jelen találmány gőzvezetékekhez való víztelenítőszelepre vonatkozik, melynél a szelepnyílás egy szelep súlyának hatása alátt tétetik szabaddá, ha a nyomás bizo-5 nyos alsó határig sülyedt. Szelepként egy golyó szolgál, mely olyan szelepnyílást zár el, mely természetesen magasabban fekszik, mint .a víztelenítendő tér legmélyebb pontja. Nyomósmentes állapot-10 ban a golyó ezen a legmélyebb ponton nyugszik. Az eddig ismert ilyen szelepkiviteleknek az a hátrányuk, hogy a nyomás megszűnésekor a szelepgolyó, a rendszerint 15 egy függélyes síkban elrendezett szelepfészekről leesik és ekkor sík felületekre, szegekre vagy egyéb lökethatároló ütközőkre esik, úgy hogy a golyó csakhamar elveszti pontos gömbalakját és így hiá-20 nyosan tömít. Főleg vasúti kocsikon való alkalmazásakor szenved sokat a golyó, a menet közben bekövetkező rázkódtatások folytán, a szelepgolyó játékát határoló részekre való ráesésekor. Ezekhez a ré-25 szekhez tartozik maga a szelepfészek is, mert ez úgy van elrendezve, hogy a golyó heves lökéssel esik rá, amikor hozzá közeledik. További hátrányuk az ismert kivitelek-30 nek, hogy a víztelenítendő tér legalsó része aránylag nagy víz-zsákot képez, minthogy a szelepfészekfelület rendszerint függélyesen van elrendezve. Ez a körülmény a víztelenítőnyílás befagyására 35 vezethet. A találmány tárgyát képező kiképzésnél az első hátrány azáltal van elkerülve, hogy a szeleptér, melyben a szelepgolyó helyet foglal, folytonosan görbülő teknőalakú üregként (legcélszerűbben üreges K) gömb alakjában) van kiképezve, melyben a szelepgolyó minden irányban szabadon ide-odagördülhet anélkül, hogy valahol ütközőre találna és mely elég mély is arra, hogy a golyó még hevesebb lökések- 45 nél se érje el az üreg szélét, valamint azáltal, hogy a. szelepfészek magában a folytonosan görbülő teknőfelületben fekszik, úgy hogy a golyó oldalról közeledik a szelepfészekhez és vagy túlgördül azon, 50 vagy pedig csendesen ráhelyezkedik, ha elegendő nyomás működik rá. A második hátrány azáltal van elkerülve, hogy a szelepfészek síkja csak kevéssé lejt a vízszintes sík felé, úgy hogy 55 a megmaradó víz-zsák egészen kis térfogatot képvisel. A mellékelt rajz a berendezést metszetben és felülnézetben ábrázolja, utóbbit a becsavart betét eltávolítása után. 60 Az ábrákon (1) jelöli egy víztelenítendő térnek, tehát pl. egy kondenzfazéknak alsó, teknőalakúan kiképezett részét, (2) a kieresztőcsatornát és (3) egy szeleptestként működő golyót. Az (1) térből a sza- 65 badba vezető, a (3) golyó által elzárható (4) nyílás magában a teknőfelületében és magasabban fekszik, mint az (1) tér (5) legmélyebb pontja és a vízszintes sík felé lejt. Bizonyos nyomás elérésekor a (3) 70 golyó a (4) szelepnyílásra gördül. A szelepnyílás (x) tengelye legfeljebb 65°-ú szöget képez a függélyessel, hogy az alsó részben megmaradó víz-zsák lehetőleg csekély legyen. 75 A berendezés ép oly jól alkalmazható gőzvezetéken, mint egy a - gőzvezetékkel összeköttetésben álló készüléken is.