89380. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénelegygáz előállítására

Megjelent 193Q. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89380. SZÁM. — XlI/h. OSZTÁLY. Eljárás szénelegygáz előállítására. Nlelsen Harald magránmérnök Muswell-Hill London és Laliig Bryan igazgató Hattield London. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 30-ika. A találmány tárgya eljárás gáz és pedig különösen olyan gáz előállítására, amelyet az úgynevezett maradékmentes elgázosí­tás útján állítanak elő. A találmány tár-5 gyát tevő eljárás segélyével előállított gáz közönséges városi vagy háztartási cé­lokra szolgáló gáz gyanánt használható, inimellett a találmány révén a gáz elő­állítási költségei csökkennek és minősége 10 javul. Ismeretes, hogy vízgázt, amely 40—50% hidrogént és 40—50% szénoxidot tartal­maz, szénből vagy kokszból oly módon állítanak elő, hogy izzó tüzelőanyagoszlo-15 pot tartalmazó gázfejlesztőkön váltakozva levegőt és vízgőzt fúvatnak keresztül. Az ezután következő gázelőállításhoz szük­séges magas hőmérsékletet azáltal érik el, hogy a tüzelőanyagtöltésen levegőt fu-20 vatnak keresztül, mikoris az oxigén a szénnel egyesül és szénsav, valamint bizo­nyos mennyiségben szénoxid képződik. Minthogy ez a reakció exotermikus, a tüzelőanyagtöltés magas hőmérsékletet 25 vesz fel. Ha azután levegő helyett vízgőzt fuvatunk keresztül, akkor a vízgőz hidrogénre és oxigénre bomlik, mimellett az oxigén a szénnel egyesül és szénoxid keletkezik. Az úgynevezett vízgázreakció 30 endotermikus és ennek következtében a tüzelőanyagtöltést ismét az eredeti magas hőmérsékletre kell felhevíteni azáltal, hogy levegőt fuvatunk ismét rajta ke­resztül. Ezek a munkafolyamatok válta-85 kozva ismétlődnek. Ismeretes továbbá széntartalmú anya­goknak, például nyers szénnek retortában való gáztalanítása és az ezen eljárásnál végtermék gyanánt visszamaradó koksz­nak vagy félkoksznak a vízgázfejlesztők- 40 ben való felhasználása. Ezen esetben he­vítő közeg, illetve hőátvivő gyanánt víz­gáz használható, amelynek úgynevezett érezhető, illetve rendelkezésre álló melege olyképen hasznosítható, hogy annak tet- 45 szőleges mennyiségét a vízgázfejlesztőből elvezetjük és elégetés nélkül a retortákon vezetjük keresztül, úgy hogy a vízgáz rendelkezésre álló melege a re tor tán belül kezelendő anyag gáztalanítására szolgál. 50 Ezen eljárás végterméke gyanánt olyan gázelegy keletkezik, amely retorta- vagy lepárlási gázból és vízgázból áll. Ez az elegygáz azonban nagy százalékmennyi­ségben (körülbelül 40—50%) szénoxidot 55 tartalmaz és bár a fűtőérték szempontjá­ból nagy mértékben alkalmas a közönsé­ges városi gáz pótlására, mégsem értéke­lik különösen, mert nagy mennyiségben tartalmaz rendkívül mérges szénoxidot. 60 A találmány értelmében a gáztalanító folyamat közben, amelynél el nem égett gázt, például vízgázt széntartalmú anyag kezelésére szolgáló retortán vezetünk át, a retortagáz ós vízgáz termelési hányada 65 növekedik, ha a fuvatási folyamat közben a vízgáz előállításánál keletkező úgy­nevezett melegfuvatási gázt hasznosítjuk. Ezen célból nyers széntartalmú anyagot, például bitumenes szenet retortában azon 70 vízgáz rendelkezésre álló melegének hasz­nosítása mellett gáztalanítunk, amelyet a retortafolyamat széntartalmú maradéká­ból állítottunk elő. A gázfejlesztőt, amely a vízgázt szolgáltatja, a fuvatási folya- 75 niat alatt (a levegő- és gőzszelepek szabá­lyozása útján) oly módon tartjuk üzem­ben, hogy az eredő fuvatási gáz ahelyett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom