89362. lajstromszámú szabadalom • Gáz égő

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JfemL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89362. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Gázégő. Ileisseiiberger Nándor egyetemi hallg-ató Budapest. A bejelentés napja 1925. évi március hó 9-ike. A közhasználatban levő összes égőknek két hátrányuk van, 1. nem lehet annyi levegőt a gázhoz vegyíteni, amennyi egy bunsen, vagyis forró kékláng (amely a 5 gáz teljes oxidációját idézi elő) létesítéséhez szükséges, mert különben a láng az erős explosiv vegyület (gáz és levegő) következtében a visszacsapás jelenségeit mutatja. így sok gáz kevés hőerővel lesz 10 elégetve, bunsen láng nélkül. 2. Az összes égők egy egyetlen kisebb vagy nagyobb kör folyamán égnek, leginkább kifelé és így középen egy lángnélküli ür marad, (Az edény hűtőfelülete nagy, míg a be-15 melegített felület kicsi.) Ennek ellenében a szabadalmaztatni kívánt égő elosztja a lángot, a középről a rezsóra helyezendő főzőedény egész fenekén négy vagy több koncentrikus kör 20 folyamán. Ezen körök (82. ábra l/a) egymás után sorozott tölcséralakú 1.9 mm nagyságú lyukakból állanak, melyekből a meggyújtásnál ugyanannyi kis kék lángocska ég ki, az egész főzőfelületet egy 25 forró bunsen lánggal vonja be. A láng visszaosapása dacára a sok levegő hozzáadásának, nem fordul elő és ezen égő lehetővé teszi kevés gáznak sok levegővel való vegyülését. 30 Az égő átmérője 68 mm, mely a régi rezsóégő átmérője szerint változhat, decabirozott 1.5 mm vastagságú vas- vagy rézlemezből lesz préselve. Az égőn az egyes körök és lyukak úgy vannak ren-85 dezve, hogy a középen csak a legszükségesebb számú lyuk legyen; különben túlsók hő koncentrálódna a főzőedény közepén, mivel a főzendő anyag odaégését veszélyeztetné. A két nagy szélső kör szorosan együtt van és a harmadik körrel 40 egy hullámos ferde felületen fekszenek csonka kúp alakjában (2. ábra, b, c, d), miáltal a láng és a melegségi kör az égő fölött megnagyobbodik. A lemez kettős domborítása által a lyukak tölcséralakot 45 képeznek, melyek nagyobb lángot kevesebb gázbetódulásnál lehetővé tesznek és egy nagyon forró bunsen lángot létesítenek. A lyukak fenti 1.9 mm nagysága azt a 50 középméretet jelenti, mely három íőhátrányát egy égőnek; nevezetesen: nagyobb lyukak, túlsók levegő és ezáltal gyakori visszacsapása a lángnak, 2. nagy lyuk gázpazarolás, 3. túl kis lyukak gázkitódu- 55 lás a bunsen nyíláson. Az alsó tárcsa a gáz visszatartására (drosselozására) szolgál, miáltal az égő több vagy kevesebb, kisebb vagy nagyobb lyukkal bármilyen alakban hátrány nél- 60 kül alkalmazható. További lényeges részét az égő szakszerű felszerelési módja képezi ezen leírásnak. A gázfujócső (Düsse) szűkítése által a gáz erősebb nyomással tódul a 65 keverőcsőbe, miáltal a levegőbe való keveredése tökéletesebb. Az alsó tárcsa külső átmérőjének nagysága lehetővé teszi bármilyen nagy vagy kis égőjű rezsóra való felszerelését. 70 Az égő közepén az anyáscsavar részére szolgáló lyuk csavarmenete az anyáscsavarral való megerősítés és végül az asbeszttel való szigetelés vagy tömítés lehetővé teszi ezen égő legpontosabb és 75 legtartósabb felszerelését mindennemű gázrezsóra és gáztűzhelyre. A jelen találmány tehát egy igen fon-