89354. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89354. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Gőzturbina. Erste Brünner Maschinenfabriks Ges. Brünn. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi szeptember hó 20-ika. Jelen találmány tárgya oly gőzturbina, melynél a turbina alacsony-nyomású ré­szének már nedves gőzzel dolgozó utolsó lépcsői önálló elemek gyanánt vannak ki-5 képezve, amelyek a forgó lapátcsatornák­ban kis relatív hajtóközegsebességekkel és aznokívül 140 mp. értéket túl nem ha­ladó kerületi sebességekkel dolgoznak. A nedvesgőztérben fekvő utolsó-lépcsők elő-10 nyösen az ismert többfolyási építésirend­szer (Mehrflussbauart) szerint vannak szerkesztve. Az utolsó párhuzamosan dol­gozó turbinalépcsők közös levevőtengelyt hajtanak vagy adott esetben az előttük 15 elhelyezett turbinaelemekkel közvetlenül vagy hajtóművek közbeiktatása révén kapcsolhatók. Célszerű, ha a nedvesgőztérben dolgozó utolsó lépcsők reaktios lapátokkal ellá-20 tott tárcsakerékturbinát alkotnak. Hogy részleges megterheléseknél lényegesen nagy gazdaságosságot érjünk el, az egyes utolsó nedvesgőzlépcsők egymás között vagy az előttük fekvő lépcsőkkel 25 kapcsolhatók. A rajz a találmány tárgyának egy fo­ganatosítási alakját vázlatosan tünteti fel. (a, b és c) egymás után elrendezett 80 többszörös expanziós turbinának magas-, közép- és alacsonynyomású részei, mely turbina az (m) vezetéken át tápláltatik és a (g) generátort hajtja. A találmány szerint a már nedvesgőztérben dolgozó 85 utolsó lépcsők mint önálló elemek, külön (d, e, f, h, i és k) házakban vannak el­helyezve. Ezen turbinaelemek (c) ala­csonynyomású résszel (n) vezeték közve­títésével vannak összekötve és egy másik (gl) generátort hajtanak. Az (n) vezeté- 40 kek (o) elzárószelepekkel vannak ellátva, melyeknek segélyével az önállóan dol­gozó (d, e, f, h, i és k) nedvesgőzturbinák be- és kikapcsolhatók. Megállapíttatott, hogy növekedő kezdő- 45 nyomás mellett a gőznedvesség szintén növekedik, minthogy a legmagasabb 400—500° túlhevítési határ ismert okok­ból túl nem léphető. A közbenső túlheví­tős gazdaságtalan volta miatt tekintetbe 50 nem jöhet. A turbina utolsó lépcsői eszerint a ned­vesgőztérben gőzvízturbina gyanánt dol­goznak, mimellett a gőz víztartalma igen magas kezdőnyomás mellett lényegesen 55 nagy. Pl. oly gőzturbinánál, melynek gőz­fogyasztása 72.000 kg, óránként 15% gőz­nedvesség mellett a gőz már 10.000 kg vi­zet (óránként) tartalmaz és pedig külö- 60 nősen az utolsó lépcsőkben. Világos, hogy ezen nagy víztömeg az alacsonynyomású turbina formális kiképzése mellett nem csupán a lapátolásra hat kártékonyán, hanem a hatásfokot is nagymértékben g5 rontja. A káros befolyások a nagy víztö­meg folytán azért is hátrányosak, mert a víz már nem ködpára, hanem a víztarta­lommal növekedő kisebb-nagyobb csep­pek alakjában hatja át a gázt. 70 Kísérletek igazolták, hogy a víz káros hatása nagyrészt kiküszöbölhető, ha a tur­bina utolsó lépcsői és pedig az utolsó két vagy három lépcső önálló lépcső gyanánt van kiképezve, melyek nemcsak gőz-, ha- 75 nem vízturbina gyanánt is működhetnek, ami elérhető, ha a forgó lapátcsatornákban kis relatív hajtóközegsebességeket kis ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom