89332. lajstromszámú szabadalom • Mozgófényképvetítőkészülék
a készülék alsó részébe vezettetik, majd egy alsó hurkot írván le, az (e') továbbítógörgő hatása alá kerül, végül pedig (d) hengerhez hasonló és ha szükséges, úgy 5 mint a (d) henger, egy (d') tartólemezzel ellátott (d") hengerre tekercselődik fel. Ezen f eltételek mellett a film egy termé-Bzetes utat ír le, mely elősegíti a film azon tendenciáját, hogy önmagára feltekercselő lődjék. Vizsgáljuk most meg részletesen a készüléknek valamennyi belső, a 4, 5, 6. és 7. ábrákon feltüntetett szervét, melyek a filmnek a vetítőkészülék kamrájának bel-15 sejében ugrásszerűen való mozgatását létesítik. Az (a) kamrának körülbelül a közepén a (g) tengely van ágyazva., melyet a (g1 ) forgattyú útján kézzel forgathatunk; 20 ezen esetben a (g) tengely a (g") lendítőkereket hordja, a forgattyú mozgásainak szabályozása céljából. A (g") lendítőkereket elektromotorral is helyettesíthetjük, mely az áramot a ké-2ö szülék talpán elrendezett (h) kapcsolódugó vagy hasonló útján nyeri. Ezen esetben a lendítőkerék természetesen elmarad. Az elektromotor a (g) tengelynek lassító áttétel útján való hajtása 30 helyett, egy második (i) tengelyt is hajthat. A (g) tengely a (j) csavarkereket hordja, mely a (j") haránttengelyre ékelt (j') csavarkerékkel kapcsolódik; a (j") 35 haránttengely, végein egy-egy (k) csigát hord. Mindegyik (k) csigán át egy-egy (k') lánc vagy huzal fut egy-egy a helytálló (1) tengelyre szerolt laza (k") csigához. 40 Mindegyik (k) csiga a hajtását egy-egy (e, e') továbbítógörgő által hordott kilincstől nyeri. Az egyes (k) csigáknak a megfelelő továbbítógörgőjükkel való kombinációja kö-45 vetkeztében egy szabadonfutó szerkezetet nyerünk. A (g) tengely mellső részén az (m) fogaskereket is hordja, mely az (i) rövid tengelyre ékelt (m') fogaskerékkel kap©0 csolódik; az (i) rövid tengely a készülék hátsó része felé meg lehet hosszabbítva, azon célból, hogy — mint fentebb említettük — elektromotorral legyen hajtható. Az (i) tengely az (o) forgó elzárószer-55 vet hordja, mely a világosságot a film elhalmozása pillanatában elfedi, mint az a vetítőkészülékeknél már ismeretes. Az (o) elzárószervvel egy tengelyen a háromszögalakú (o') bütyök ül (6. ábra), /mély az (i) tengelyinek és ennek követ- 60 ífceztében az (o) elzárószervnek elforgása kor a (p) keretet fel- és lemozgatja. Ezen (p) keretre az (r) peckeket hordó rugalmas (q) lemez van erősítve. A (q) lemez a felső végén (r')-nél vissza van 65 hajlítva azon célból, hogy az (o) elzárószervre erősített (s) kiugrás arra hatást fejthessen ki. . Midőn az (r') rész az (s) kiugrás legmagasabb részével áll szemben, az (r) pec- 70 kek jobbfelé ki vanniak tolva (7. ábra) és a film áttöréseibe, perforációiba nyúlnak be, miáltal a (p) keret elmozgása közben a filmet lefelé magával viszi. Ellenkezőleg, midőn az (r') rész az (s) 75 kiugrásnak kevésbbé előálló részeinek támaszkodik, az (r) peckek a filmből kilépnek és a (p) keret elmozog anélkül, liogy a filmet magával vinné. A világítást az (u) izzólámpa szolgál- 80 tatja, mely a készülék tetején (v)-nél csuklósan megerősített (u') foglalatba van szerelve. Ezen csuklós megerősítés által lehetővé válik a lámpát a készülékből kiemelni, annak megvizsgálása és esetleg 85 újjal való pótlása céljából. Nagy távolságra való vetítés céljából ívlámpát is alkalmazhatunk, melyet a készüléken kívül helyezünk el, a készülékben pedig a fénysugarak számára egy 90 nyílást képezünk ki. A készülék tehát mindkét irányban működtethető, mimellett a film tetszésszerint vagy felülről-lefelé vagy alulról-felfelé mozoghat. 95 Emellett a filmet a vetítés bármely pontján megállíthatjuk. Ez különösen nagy fontossággal bír a ir.ozgófényképvetítésnek a tanításban való alkalmazásánál, midőn a magyarázó tanár a készülé- 100 ket megállíthatja, hogy a film egy megfelelő részét hosszabban megmagyarázhassa, vagy pedig, hogy ismét visszatérhet egy képre, azaz visszaforgathatja ia film megfelelő részét, ha a tanítás saüksé- 105 gessé tenné azt, hogy egy már vetített részre visszatérjen. A fentebbiekben nem tértünk ki néhány magától értetődő részletszervre, mint pl. a (b) csuklóra, amely bármely tetszőleges no rendszerű lehet, az (x) sarukra, melyek a (x') rúgok hatása alatt a filmet az (e, e') továbibítóigörgőkhöz szorítják, az (y) lencsére, stb.; ezek mind ismeretes részletek és nem tartoznak a találmány keretébe. 115
