89326. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható hűtőtartály

Megjelent 1930 . évi szeptember hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89326. SZÁM. — XVin/c. OSZTÁLY. Összecsukható hűtőtartály. Kirschmann Lipót mérnök Berlin-Hallensee. A bejelentés napja 1924. évi julius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1923. évi november hó 16-ika. A találmány oly hűtőtartályra vonat­kozik, melynek falai, feneke és fedője könnyen oldhatóan vannak egyesítve úgy, hogy a hűtőtartály alkatrészei, szétszedett 5 állapotban, laposan egymásra fektethetők. Ezáltal, tárolásnál és szállításnál, tekinté­lyes férőhely megtakarítást érünk el, egy­úttal pedig szállításnál a törés és sérülés veszélyét is kiküszöböljük. 10 Az újítás lényege az, hogy a hűtőtartály könnyen oldható és ugyanolyan könnyen egyesíthető határoló felületeinek mindegyike fémlemezből és erre felerősített, nedvszívó (higroszkopikus) anyagból készült, borító-15 lemezből áll. Ezeket a nedvszívó borító­lemezeket vízzel benedvesítjük, ezt követő­leg a tartályt úgy rakjuk össze, hogy a borítólemezek a tartály külső felületeit al­kotják. A nedvszívó lemezek által felszívott 20 víz elpárologtatása folytán, a tartályban hűtőhatást érünk el anélkül, hogy a leme­mezekből elpárolgó nedvesség a tartály belsejébe hatolna. Szellőztetés céljából, cél­szerűen, a hűtőtartály fedőjén szelelő nyí-25 lást rendezhetünk el. A hűtőhatás növelésére az egész tartályt esetleg szintén szétszedhető köpennyel ve­hetjük körül és a tartály és köpeny között ventilátor segélyével, állandó légmozgást 80 idézhetünk elő, melynek hatására a poró­zus lemezek víztartalma fokozottabb mér­tékben párolog el. Ez a kiviteli mód főleg nedves-meleg klímájú, tropikus vidékeken lesz célszerűen alkalmazható, ahol a le-85 vegő nedvességtartalma tetemes és így csak állandó légmozgással idézhetjük elő a szük­séges mértékű párolgást. A mellékelt rajz 1—5. ábrái a találmány tárgyának több példaképpeni foganatosí­tó tási alakját szemléltetik. Az 1. ábra a szétszedett tartály különálló részeinek perspektivikus képe. A 2. ábra az 1. ábra szerinti részekből összetett tartály vízszintes metszete. A tartálynak ez a kiviteli alakja a talpa- 45 kon nyugvó (a) fenéklemezből, a két (b) hosszfalból, a (c) oldalfalakból és a fo­gantyúval ellátott (d) fedőből áll Vala-1 mennyi (b, c) fal, szintúgy a (d) fedő a, belső fémlemezből és az ezen elrendezett, 50 nedvszívó anyagból készült, külső lemez-­bői áll. Valamennyi fal alsó szegélye men­tén haladó (h) horonnyal van ellátva, ol­dalszegélyeiken pedig egymáshoz képest eltolt (g) csőpánt-részek oly módon van- 55 nak elhelyezve, hogy két-két falnak az összerakott tartály egy-egy pereménél összekerülő (g) pántcső részei egy-egy foly­tonos pántcsővé egészítik ki egymást. A hűtőtartály üzembehelyezése céljából, 60 a (b, c) falakát és a (d) fedőt vízzel itat?­juk és ezután ezeket az alkatrészeket a következőképpen rakjuk össze: Az (a) fe­nék szegélyeit a (b, c) falak (h) hornyaiba toljuk, még pedig úgy, hogy a (g) csőpánt- 65 részek mindenütt egymásba fogódzanak, Ezt követőleg minden egyes pántcsőbe (f) pecket tolunk, a (d) fedőt ráhelyezzük és az oldalfalakon csuklósan megerősített (i) vonósíneket felfelé lengetjük úgy, hogv e 70 sínek (p) kampói a (d) fedő peremén túl­nyúlnak. A 3. ábra oly kiviteli alakot szemléltet, melynél a (b, c) falaknak az (a) fenékkel való összeköttetése szintén oldható pántok 75 segélyével történik. A 4. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál szívószelepet tartalmazó (q) eva­kuáló toldattal csatlakozik a tartály fedője-

Next

/
Oldalképek
Tartalom