89292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elpüffögési mótoroknak tetszőleges tüzelőanyaggal való üzemére

— 321 — eléggé dúsan karburáljuk, akkor a levegőt. csak oly kevés tüzelőanyaggal dúsítjuk, amennyit biztosan elbír. A tüzelőanyagnak hiányzó részét egy második 5 töltésáram útján vezetjük be. Ezen második töltésáramnak természetesen tüzelőanyaggal túl kell dúsítva lennie, ha a kívánt keverési arányt akarjuk megkapni. Ezért a második töltésáramhoz oly tüzelőanya-10 got használunk, mely könnyen elgázosítható és a levegő túltelítését megengedi. Bizonyos körülmények között tiszta gázt is alkalmazhatunk. Használhatjuk azonban ugyanázt á tüzelőanyagot is, mint az 15 első töltéshez, ha azt nem szívatjuk be, hanem folyékony állapotban befecskendez zük. Befecskendezési eszköz gyanánt a segódtöltések robbanási gázait, melyek a hőmérséklet fokozására szolgálnak, alkal-20 mazhatjuk. Több töltésáram használata akkor is ajánlatos, ha a tüzelőanyagnak, mint pl. a paraffinsorozat olajai esetében oly alacsony gyulladási pontja van, hogy az el-25 piiffögési motorban szokásos kompreszsziót korai gyújtás nélkül nem bírja el. Ebben az esetben tüzelőanyagban anynyira szegény töltéskeverékeket alkalmazunk, hogy a kompressziónál öngyulladás S0 ne következhessék be. A tüzelőanyag hiányzó részét itt is cseppfolyós alakban vezetjük be és pl. egy segédtöltésnek elpiiffögési gázai útján fecskendezzük be. A tüzelőanyagtöltésnek több áramra 85 való felosztása esetében a cseppfolyós alakban hozzávezetett miaradéktöltést a forró elpüffögési gázok azonnal elgőzölögtetik és fellazítják. A tüzelőanyag tehát nem lép be úgy, mint a Diesel-eljárásnál 40 tiszta égési levegőbe, hanem egy előkészített, oxigénben gazdag tüzelőanyaglégkörbe, mely a töltésnek gyors összekeveredését kedvezően befolyásolja. A maradéktöltés befecskendezése a 45 szívólöket vagy a kompressziólöket alatt, esetleg többszörös megosztásban vihető véghez. A maradéktöltés kisebb vagy nagyobb mértékben vízzel helyettesíthető. Az elpüffögési térben uralkodó hőmérsék-50 letet úgy szabályozzuk, hogy a bevezetett víz azonnal elgőzölög és a vízgőz a segédtöltésnek elpüffögtetésénél alkatrészeire, oxigénre és hidrogénre bomlik. Ezek az elpüffögési térből kilövelő gázok által a 55 henger főtöltésébe hajtatnak és ezzel bensően összekevertetnek. A vízgőz fejlesztésére szükséges vizet célszerűen a hűtővízvezetékből, pl. a hengerek vízköpenyéből vesszük és a hiányt friss víz utántáplálása útján pótoljuk. 60 A víz mennyiségével, vagy a víznek és tüzelőanyagnak mennyiségi arányával a tüzelőanyag természetéhez és a terhelés nagyságához alkalmazkodunk. Minthogy a víz elgőzölgése és megbon- 65 tása által hő köttetik le, az elkokszosodáshoz vezető túlságos hőtorlódás megakadályozható. Az egyik töltésáran tiszta tüzelőanyaggőzökből, a másik pedig tiszta levegőből 70 is állhat. Ez az eljárás a nehéz olajak számára való elgázosítókban gyakorolt azon ismert eljárással szemben, melynél a keveréket, tüzelőanyaggőzből és levegőből képezik, azzal az előnnyel jár, hogy a töl- 75 lés hőmérsékletét úgy szabályozhatjuk, hogy a teljesítvénynek elégtelen töltés okozta csökkenése ne következhessék be. Ez különösen arra az esetre vonatkozik, ha a tüzelőanyag gőzét csak a kompresz- 80 sziólökeit alatt, nyomás alkalmazásával fuvatjuk be. A töltés aktiválására szolgáló exploziólökéseket célszerűen külön gyújltóterekben hozzuk létre; az ezen tereket a kom- 85 preissziótérrel összekötő csatorna úgy van irányítva, hogy a létesített nyomáshullámok és a visszavert hullámok a keverék áramszálaira szétszakító értelemben hassanak. Ezen terek nehézség nélkül úgy 90 méretezhetők, hogy a keverék hőmérséklete a tökéletes elégéshez szükséges mértékben növekedjék. A mellékelt rajz; a leírt eljárás foganatosítására különösen alkalmas gyújtótér- 95 nek egy példaképeni kivitelét mutatja. Az aránylag nagy tömegű (1) gyújtófejben acélszerűen egyenes irányú, aránylag kis átmérőjű (2) lövelőcsatorna van kiképezve. A gyújtófej vagy közvetlenül vagy 100 a (3) közbenső rész közvetítésével van a hengernek (A) falába beillesztve. A gyújtófej külső részében egy elzáró elem, pl. a (4) visszacsapószelep van elrendezve, melyen át a töltést a gyújtófej belsejébe ve- 105 zetjük. A gyújtófejnek égy pontján a gyújtási hely, pl. az (5) gyújtógyertya van elrendezve. Az elzáró elemhez .a (6) betétdarab közvetítésével vagy enélkül a i7) vezeték csatlakozik, melyen át a gyuj- 110 tófej a töltés kivételére alkalmas hellyel, pl. egy elgázosítóval közlekedik. A gyújtófej belső tere célszerűen úgy van kiképezve, hogy terjedelme a töltés áramlási irányában jóval nagyobb, mint ehhez ke- 115 resztben. Ez a belső tér továbbá úgy van