89286. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízlevezető

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI /jKEg^v. SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89386. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Kondenzvízlevezető. Rohonci Hugó gépészmérnök és Godra János íőgrépmester Budapest. A bejelentés napja 1924. évi január hó 7-ike. A találmány az önműködő kondenzvízlevezetők teljesítő képességének fokozására irányul és lényegét az teszi, hogy a kiáramló kondenzvíz útjában lapát- vagy 5 tányérszerű ütköző felületet rendezünk el, amelyet a kiáramló kondenzvíz eleven ereje elmozgathat, amely elmozgást a kondenz vízlevezetőnek úszó vagy efféle működtette szokásos szelepét megkerülő ki-10 ömlési csatornába iktatott záróelemnek akként való vezérlésére hasznosítunk, hogy az elmozgás folytán a záróelem a megkerülő csatornát megnyitja. E megkerülő csatornán nagy mennyiségű kondenz-15 víz is rövid idő alatt elvezetődik. Mihelyt azután a kondenzvízlevezetőnek szelepét az úszó vagy efféle az ismert módon zárja, a megkerülő csatorna záróelemét vezérlő ütköző felület rúgó vagy súly hatása alatt 20 eredeti, a tőle vezérelt záróelem záróállásának megfelelő helyzetébe tér vissza. A szerkezet akként foganatosítható, hogy az ütköző felület csak akkor jut működésbe, ha nagyobb vízmennyiség veze-25 tendő el. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két kiviteli példáját tünteti fel függőleges metszetben. Az 1. ábrán olyan kondenzvízlevezető 80 van feltüntetve, amelynek (a) szelepét a (b) ellensúllyal kiegyensúlyozott (c) úszó vezérli. A találmány értelmében alkalmazott ütköző felület, amelyre az (a) szelepen keresztül kiáramló kondenzvíz eleven 85 erejével hat, itt (d) lapát alakjában van kiképezve, amely az (e) csap körül forgékony háromkarú emelőnek egyik, hosszíi karját alkotja. Az emelőnek második, rövid (í) karja hat közvetlenül a (g) megkerülő csatornát nyitó-záró (h) szelepre, 40 amelyet saját súlya tart záróhelyzetében. Az emelőnek harmadik (i) karja súlyos lapát alakjában van kiképezve, amely célszerűen a (k) elvezető csatornának egész szélességére kiterjed és végével ennek fe- 45 nekóre támaszkodva, súlya folytán a (d) lapátot megrajzolt felső nyugalmi helyzetében tartani igyekszik. A háromkarú emelőnek ebben az állásában az (f) kar alsó helyzetében van és nem hat a (h) szelepre. 50 A (d) lapátnak keresztmetszetét és a (k) csatornában való elhelyezkedését a 2. ábra mutatja, amely metszet az 1. ábra II—II vonalában. A (d) emelőkar azonban egyszerű rúd is lehetne a végén lapátszerű 55 felülettel. Ha a kondenzedényben felgyülemlő víz a (c) úszót és vele az (a) szelepet felemeli, a szelep alatt lévő (1) nyíláson kiáramló kondenzvíznek eleven ereje a (d) 60 lapátot lefelé taszítja, amit a zsilipszerűen elrendezett (i) lapátot nyomó víztömeg is elősegít. A (d) lapát sülyedésekor felemelkedő (f) emelőkar a (h) szelepet felemeli, úgy hogy a (g) csatorna megnyílik. A (g) 65 csatornán ós (m) szelepnyílá.son át. amely sokkal nagyobbra méretezhető, mint az (1) szelepnyílás, a kondenzedény víztartalma gyorsan elvezetődhet. Amint ezután az (a) szelep a (c) úszó 70 sülyedése folytán zárul, a súlyos (i) kar a háromkarú emelőt feltüntetett nyugalmi helyzetébe viszi vissza, amikor a (h) szelep is záródik saját súlyának hatása alatt. Az (n) orsó és (o) kézikerék segítségével a 75 (h) szelepet kézzel tartósan zárhatjuk vagy nyithatjuk. A 3. ábra feltüntette kiviteli alakban