89286. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízlevezető

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI /jKEg^v. SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89386. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Kondenzvízlevezető. Rohonci Hugó gépészmérnök és Godra János íőgrépmester Budapest. A bejelentés napja 1924. évi január hó 7-ike. A találmány az önműködő kondenzvíz­levezetők teljesítő képességének fokozá­sára irányul és lényegét az teszi, hogy a kiáramló kondenzvíz útjában lapát- vagy 5 tányérszerű ütköző felületet rendezünk el, amelyet a kiáramló kondenzvíz eleven ereje elmozgathat, amely elmozgást a kon­denz vízlevezetőnek úszó vagy efféle mű­ködtette szokásos szelepét megkerülő ki-10 ömlési csatornába iktatott záróelemnek akként való vezérlésére hasznosítunk, hogy az elmozgás folytán a záróelem a megkerülő csatornát megnyitja. E megke­rülő csatornán nagy mennyiségű kondenz-15 víz is rövid idő alatt elvezetődik. Mihelyt azután a kondenzvízlevezetőnek szelepét az úszó vagy efféle az ismert módon zárja, a megkerülő csatorna záróelemét vezérlő ütköző felület rúgó vagy súly hatása alatt 20 eredeti, a tőle vezérelt záróelem záróállá­sának megfelelő helyzetébe tér vissza. A szerkezet akként foganatosítható, hogy az ütköző felület csak akkor jut mű­ködésbe, ha nagyobb vízmennyiség veze-25 tendő el. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két kiviteli példáját tünteti fel függőleges metszetben. Az 1. ábrán olyan kondenzvízlevezető 80 van feltüntetve, amelynek (a) szelepét a (b) ellensúllyal kiegyensúlyozott (c) úszó vezérli. A találmány értelmében alkalma­zott ütköző felület, amelyre az (a) szele­pen keresztül kiáramló kondenzvíz eleven 85 erejével hat, itt (d) lapát alakjában van kiképezve, amely az (e) csap körül forgé­kony háromkarú emelőnek egyik, hosszíi karját alkotja. Az emelőnek második, rö­vid (í) karja hat közvetlenül a (g) megke­rülő csatornát nyitó-záró (h) szelepre, 40 amelyet saját súlya tart záróhelyzetében. Az emelőnek harmadik (i) karja súlyos la­pát alakjában van kiképezve, amely cél­szerűen a (k) elvezető csatornának egész szélességére kiterjed és végével ennek fe- 45 nekóre támaszkodva, súlya folytán a (d) lapátot megrajzolt felső nyugalmi helyze­tében tartani igyekszik. A háromkarú emelőnek ebben az állásában az (f) kar alsó helyzetében van és nem hat a (h) szelepre. 50 A (d) lapátnak keresztmetszetét és a (k) csatornában való elhelyezkedését a 2. ábra mutatja, amely metszet az 1. ábra II—II vonalában. A (d) emelőkar azonban egy­szerű rúd is lehetne a végén lapátszerű 55 felülettel. Ha a kondenzedényben felgyülemlő víz a (c) úszót és vele az (a) szelepet fel­emeli, a szelep alatt lévő (1) nyíláson ki­áramló kondenzvíznek eleven ereje a (d) 60 lapátot lefelé taszítja, amit a zsilipszerűen elrendezett (i) lapátot nyomó víztömeg is elősegít. A (d) lapát sülyedésekor felemel­kedő (f) emelőkar a (h) szelepet felemeli, úgy hogy a (g) csatorna megnyílik. A (g) 65 csatornán ós (m) szelepnyílá.son át. amely sokkal nagyobbra méretezhető, mint az (1) szelepnyílás, a kondenzedény víztartalma gyorsan elvezetődhet. Amint ezután az (a) szelep a (c) úszó 70 sülyedése folytán zárul, a súlyos (i) kar a háromkarú emelőt feltüntetett nyugalmi helyzetébe viszi vissza, amikor a (h) sze­lep is záródik saját súlyának hatása alatt. Az (n) orsó és (o) kézikerék segítségével a 75 (h) szelepet kézzel tartósan zárhatjuk vagy nyithatjuk. A 3. ábra feltüntette kiviteli alakban

Next

/
Oldalképek
Tartalom