89257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés köszörűlő anyag hozzávezetésére

— 4 — az (55) pecekbe ütközik, amikor hátsó vége az (58) pecket elhagyja. Tegyük már most fel, hogy a munkás a (39) kart visszaforgatja, amíg a (41) 5 indító pecekbe. nem ütközik, miáltal a gép üzembe jön. Az áramkör ekkor a következő: (43) pozitív vezeték, (39) kar, (44) gyűrű, (41) indító pecek, (59) vezeték, (67) ív, (63) gyűrű, (64) vezeték, (33) 10 mótor, (65) negatív vezeték. A (33) motor tehát gerjesztő áramot kap és a (29) vezérlő tengelyt az óramutató forgásirányában forgásba hozza, amíg a (67) érintkezési ív az (55) érintkezési pecket eí 15 nem hagyja és ezáltal az áramkört ismét megszakítja. A (29) vezérlő tengely emellett csak 90°-kal forog el, úgy, hogy akkor a (30) bütyök lefelé mozog és a (14) csapot nyitja. A (11) csővezetékből tehát, 20 amely a legdurvább szemcséjű köszörülő anyagot tartalmazza, a köszörülő anyag kiürül és a (17) tölcsérből a köszörülő asztalra jut. A (67) érintkezési ív ekkor az (56) pe-25 cekkel ugyan érintkezésben van, de áramkör nincsen zárva, mert a (49) gyűrű az (51) pecekkel nem érintkezik. A (39) kar ellenben továbbforog és lassú továbbforgása közben a durva szemcséjű köszörülő 30 anyag a (11) csővezetékből folytatólagosan kiürül. A (39) kar végül az (51) pecekkel érintkezésbe jön, mikoris a következő áramkör záródik: (43) pozitív vezeték, (55) gyűrű, (39) kar, (51) pecek, (49) 35 gyűrű, (60) vezeték, (56) pecek, (54) korong, (67) érintkezési ív, (63) gyűrű, (64) vezeték, (33) mótor, (65) vezeték, hálózat. A (33) mótor tehát ismét forgásiba jön és a (29) tengelyt 90°-kal elforgatja. A (67) 40 érintkezési ív az (56) pecket elhagyja, mire a inótor-áramkör isimét megszakad. Ezen időközben a (30) bütyök a (14) csaphoz tartozó (21) orsót elhagyta, miáltal a (14) csap a hozzátartozó (25) rúgó révén 45 a (21) orsó felfelé való mozgása következtében isimét záródik. Minthogy továbbá a (31) bütyök kezdeti helyzetélből 90°-kal eliorgott, a (15) csapihoz tartozó (21) orsó (26) fejére nyomást gyakorol. A (15) csap 50 tehát nyitott helyzetbe jut és a (12) csővezetékiből a köszörülő anyag a (17) tölcsérbe és innen a köszörülő asztalhoz folyik. A köszörülő anyag a (12) vezetékből anindaddig kifolyik, amíg a (40) mótor a 55 (39) kart az (52) pecek,ig nem forgatta. Ezen körülmény folytán következő áramkör záródik: (43) vezeték, (44) gyűrű, (39) kar, (52) pecek, (50) gyűrű (61) vezeték; (57) pecek, (67) érintkezési ív, (33) mótor és innen tovább, am'int azt az előzőkbein 60 ismertettük. A (29) tengely tehát ismét elforog és pedig ismét 90°-kal, mikoris a köszörülő anyagnak a (12) vezetékből való [kifolyását elzárja és a (13) csővezeték (16) csapját nyitja. Most tehát a legfino- 65 mablb szemcséjű köszörülő anyaig jut a köszörülő asztalhoz. Az egyes alkatrészek ezen helyzete a 7. ábráiban van feltüntetve. Amikor a (39) kar forgás köziben a (42) pecekbe ütközik, akkor a köszörülő 70 gép megáll, amint azt előzőkben ismertettük. Egyidőben a (42) peeken át és a (47) gyűrű közvetítésével áramkör záródik, amely a (62) vezetéket, az (58) pecket, a (67) órintkezésii ívet tartalmazza és a 75 (33) mótor,hoz vezet. A (29) tengely ismét 90°-kal elforog, úgy hogy a (16) csap zárása következik be. Most tehát az összes csapok zárva vannak. A gép nyugalomban van és a köszörülő anyag hozzáveze- 80 tése is meg van szakítva. A (38) tárcsán elrendezett (51) és (52) peckek a hozzájuk tartozó hüvelyekben egymástól tetszőleges távolságban helyezhetők el és hasonló módon a (42) indító 85 pecek is tág határok között beállítható, A (41) indító pecek és a (42) ütköző pecek között levő ívhossz a gép azon üzemidejét határozza meg, amely alatt a géphez a legdurvább szemcséjű köszörülő anyag 90 folyik. Hasonló módon a (42) és ,(52) peckek egymástól való távolságától függ azon időtartam, amely alatt a középfinom és legfinomabb szemcséjű köszörülő anyag jut a köszörülő géphez. 95 Az egyes (11, 12, 13) csővezetékekhez vezetett köszörülő anyagokat több tartályban helyezzük el. Amint az 1. ábrából látható kilenc ilyen (93) . . . (101) tartály van elrendezve. Az ugyanazon 100 Cisővezietékhiez, tartozó tartályokban szintén különböző finomságú köszörülő anyag tárolható. A legdurvább szemcséjű köszörülő anyag a (93) tartályban és a legfinomabb szemcséjű köszörülő anyag a (101) 105 tartályban van. A többi (94) . . . (100) tartályokban fokozatosan változó finomságú köszörülő anyag van. Az egyes tartályokban (102) kavaró szerkezetek vannak elrendezve, amiint az a 4. ábrában fel 110 van tüntetve. Ezen kavaró szerkezetek segélyéivel a köszörülő anyag a tartályokban állandóan lebegő állapotban tartható. A legdiirvább szemcséjű köszörülő anyag a (93) tartályból a (106) csőelága- 115 zásba jut, amely célra a (107) és (108) szí-