89230. lajstromszámú szabadalom • Záró tolattyú vasúti járművek főgőzvezetéke számára

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADAun Bni

ÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 89230. SZÁM. — Y/b. OSZTÁLY. Záró tolattyú vasúti járművek főgőzvezetéke számára. Alex. Friedmann cég Wien. A bejelentés napja 1924. évi május hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1924. évi január hó 14-ike. Vasúti járművek főgőzvezetékeinél a záró tolattyúkat nyitni kell, mielőtt azok még a gőz által íelmelegíttettek volna. Minthogy azonban a vonatnak a végállo-5 másba való befutása után a fűtő kapcsolásokat le kell venni ós ekkor a tolattyúkat zárni kell, igen gyakran megtörténik, hogy azok a következő befűtésig ezen zárt helyzetükben felejtetnek. Egy gőzelzáró 10 elemnek hideg állapotban fagyos időjárásnál való működtetése azonban csak nagy erőfeszítéssel lehetséges, amennyiben a mozgó alkatrészek között megmaradó nedvesség, befagyás esetén, az illető részeket 15 egymáshoz fagyasztja. Ezen oknál fogVí> nem csak igen ellentállóképes, nagy erők átvitelét kibíró konstrukciót kell alkalmazni, hanem az emeltyűk áttételi viszonyát is igen kedvezően kell megszabni, 20 hogy a tolattyút kalapács alkalmazása nélkül lehessen nyitni. Az ily tolattyúknál azonban még az utóbbi esetben is még az a hátránya merül fel, hogy a tolattyúszekróny fenekén egj< 25 jégkéreg marad meg, mely a tolattyúlap mozgását gátolja. Ha tehát a tolattyút hideg, befagyott állapotában erőszakosan működtetjük, a szerkezetnek súlyos sérülései következhetnek be. 80 A találmány ezt a hátrányt azáltal szünteti meg, hogy a tolattyú nyitásánál a tolattyúlap alulról felfelé mozog és így ai utóbbi, ha a tolattyúszekrényben jégkóreg maradt vissza, nem vágatik be a jégbe, 85 hanem ebből kiemeltetik. Ezáltal a tolatytyúnak sérülés nélküli nyitása válik lehetővé, sőt kedvező áttételi viszonyoknál, melyek alacsony magassággal méretezett derékszögű négyszög alakjával bíró átbocsátó keresztmetszetnél állnak elő, a nyi- 40 tás még csekély erőkifejtéssel is sínián megy Az ily elrendezés továbbá még azzal az előnnyel jár, hogy a tolattyúszerkezet a nyitott helyzetnél az áramló gőznek nincs 45 útjában és így meg nem tört átmenet van biztosítva. Minthogy négyszögletes átbocsátó harántmetszetnél a tolattyúlapnak nem szabad elfordulnia, gondoskodni kell arról, 50 hogy a tolattyúlap, a mozgás közben, helyzetét ne változtassa. Ha erre a célra vezető léceket alkalmaznánk, ez azzal a hátránynyal járna, hogy a tolattyúlap megékelődhetnék és ezenkívül a tolattyúlap és a ve- 55 geték közötti szűk résbe idegen testek szorulhatnának be. Mindkét nehézséget a találmány szerint azáltal kerüljük el, hogy a tolattyúlapnak, ill. közbeiktatott résznek tovamenesztése két pontban tör 60 ténik, miáltal a tolattyúlapnak helyzete, szabad mozgathatósága dacára, biztosítva van. Ezen célból a tolattyúlapot működtető lendítő kar kettősen vagy villaalakúan van kiképezve. A rajznak 1—4. 65 ábráiban a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja van feltüntetve. A kapcsolással összekötendő (1) csőkönyöknek belső vége egyúttal a tolattyú* tükröt képezi. A (2) szekrényben van el- 70 rendezve a mozgató szerkezet, a (3) tolaty tyúlap, a közbeiktatott (4) menesztő, a* (5, 6) lendítő karok, melyek között a tolattyúlapot a tolattyútükörhöz szorító (7) rúgó van elrendezve, továbbá a (9) 75