89223. lajstromszámú szabadalom • Rázócsusztató forgó hajtóberendezéssel

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 89223. SZÁM. — V/f. OSZTÁLY. Rázócsúsztató forgó hajtóberendezéssel. Gebr. Eickhoff cég: Bochum. A bejelentés napja 1923. évi október hó 27-ike. Rázó csúsztatok üzemében a lehető legcsekélyebb erőszükséglet és egyúttal a legkedvezőbb szállító hatás akkor lép fel, ha az előremozgás végén hirtelen leféke-5 zendő csúsztatónak tömegerejét erőakku­mulátor segélyével felfogjuk és a csúsz­tatónak hátrafelé mozgása közben végbe­menő megemelésére használjuk fel, úgy hogy a meghajtó motornak csak a surló-10 dási veszteségeket kell legyőznie a csúsz­tató hátrafelé mozgása közben és ameny­nyiben nem lengő vagy pedig elég mere­dek dőlésekben elhelyezett csúsztatókról van szó, a csúsztatónak előremozgása 15 gyorsítási munkáját is kell teljesítenie. Ezek a feltételek nyomólégmeghajtás­nál azáltal teljesíttetnek, hogy a csúsz­tató tömegerejét az előre- és esetleg visz­szafelé mozgás végén is, a hengerben fog-20 lalt levegő komprimálásával tároljuk, ahol is a komprimált levegő a mozgási irány megváltozása után, az egész ener­giát, csekély veszteséggel, úgyszólván hiánytalanul visszaadja. 25 Az említett kedvező meghajtási feltéte­leket azonban, forgó hajtóberendezés ese­tén, eddigelé még ott sem sikerült elérni, ahol gátló rúgók vannak a hajtó ruda­zatba beiktatva. Mert ekkor a szállító 30 mozgás végén a mótor ugyan tehermen­tesíttetik, sőt elektromotornak hajtó mó­tor gyanánt való alkalmazása esetén a mótor energiát táplál vissza a hálózatba, de a visszafelé mozgásnál a mótor a csúsztatónak visszafelé mozgása közbeni gyorsítására újból energiát kénytelen le­adni, úgy hogy ebben az esetben az ener­gia visszanyerésénél, a mótor rossz hatás­fokának megfelelően, aránylag sok ener-40 gia vész el. 85 Valamennyi eddigelé ismeretes rugal­mas hajtóberendezés további tetemes hát­ránya, hogy mindkét és lengő csúsztatók­nál legalább is a külső holtpontban való rúgózás ellenére, ütés lép fel a hajtó be- iö rendezésben, mely a hajtómű nagy moz­gásszáma folytán igen káros. A jelen találmány már most úgy az energiagazdálkodás, mint a mozgási vi­szonyok tekintetében a nyomólégmeghaj- 50 tással egyenértékű forgó hajtóberende­zést létesít azáltal, hogy a csúsztató, pá­lyájának mindkét végén, hajtó berende­zésétől különválik és erőtároló van elren­dezve az előremozgó csúsztató tömegere- 55 jének felfogására, mely ugyancsak old­hatóan van összekötve a mótorhajtással és esetleg a csúsztatóval is. A csúsztató tehát mozgásának egyik vagy mindkét végét a mótorrudazattól függetlenül 60 végzi és az erőtároló mindaddig, míg a hajtóberendezéssel kényszermozgás útján újból egyesül, kizárólag szolgáltatja a csúsztató megemelésére szolgáló munkát. Ily módon lehetővé válik a csúsztató 05 mozgási viszonyait egy-egy egyenletesen forgó hajtó berendezés mozgási viszonyai­tól oly módon függetleníteni, hogy a mó­tor, az állandóan változó üzemi viszo­nyoktól teljesen függetlenül, tényleg csak 70 a bevezetésben említett minimális mun­kát teljesíti, vagyis a visszafelé mozgás­nál fellépő súrlódási veszteségek kiegyen­lítésére és szükség esetén a csúsztató előremozgásánál az annak gyorsítására 75 szolgáló munkát. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak példaképem foganatosítási alakját szemlélteti, melynél a csúsztató szabad játéka a meghajtó berendezéshez képest, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom