89218. lajstromszámú szabadalom • Védő szerkezet autogénkészülékeknél a gáz visszaáramlásának és acélpalackok explóziójának megelőzésére

kezetnek hosszmetszete, nagyobb léptékben. Azonos alkatrészek azonos betűkkel vannak jelölve. 5 Az 1. ábra szerint a hegesztőberendezés az (a) oxygén és az (al) hydrogénhengerből áll, melyeknek mindegyike (b), illetve (bl) nyomáscsökkentőszeleppel, (c) illetve (cl) védőszerkezettel és (d), illetve 10 (dl) tömlővel van ellátva, mely tömlők az (e) hegesztőégőhöz vezetnek. Ebben az égőben az oxygén tudvalevőleg egy a szájcső kiáramlási helye előtt elrendezett, külön kamrában keveredik az égési gáz-15 zal, ezen esetben a hydrogénnel. Ha már most használat közben, szenny- vagy folyékony fém behatolása folytán, az égő szájcső nyílása egészen vagy részben betömődik, akkor a két gáz az egyik vagy 20 másik (d), illetve (dl) vezetékben keveredhet, ha a magasabb nyomás alatt álló gáz az alacsonyabb nyomás alatt álló gáz vezetékébe átömlik. A nyomáskülönbség nagyságához képest, már most ez a ke-25 vert gáz a nyomáscsökkentő szelepig, sőt még tovább, az acélhengerig is visszafolyhat. Ha a láng már most az égőből visszacsapódik, akkor a vezetékben foglalt kevert gáz, sőt ha ilyen gáz az acélpalack-30 ban is foglaltatik, az acélhenger tartalma is explodál. Hogy a képződő kevert gázt a hozzátartozó nyomáscsökkentő szeleptől és az acélhengertől távoltartsuk és ezen kevert 85 gáznak lángvisszacsapódásoktól eredő és az égőből kiinduló explóziós hullámait felfogjuk, ártalmatlanná tegyük és ezáltal az acélhenger-explóziókat kizárjuk, minden gázvezetékbe, legcélszerűbben a 40 (d) és (dl) tömlő és a (b), illetve (bl) nyomáscsökkentőszelep közé, tehát mindig a nyomáscsökkentő szelep alacsonyabb nyomású oldalára, (c), illetve (cl) védőszerkezetet, vagy védőpatront iktatunk. 45 Miután ezen (c), illetve (cl) patronok szerkezeti kiképzése azonos, teljesen elegendő, ha az egyik, pl. a (c) védőpatront írjuk le. A patron a serlegalakú (c) tokból áll (2. ábra), melybe az (fl) rúgó által befolyá-50 solt (f) visszacsapószelep van beépítve; a (c) tok gázbeömlési (h) toldata belső (g) csatlakozó menettel van ellátva; a tok belsejében elhelyezett hüvelybe vagy foglalatba porózus, tűzálló, pl. égetés előtt 55 zsugorított magneziumoxydból álló (k) védőkorong van gázállóan behelyezve; a (c) tokba (m) patronfedő van becsavarolva, melynek gázkibocsátó (o) toldatába (n) csavarmenet van bevágva. Ha a (c) és (m) részeket összecsavaroljuk, akkor az 60 (i, k) védőlemez a gyűrűs (1) korongok között szorosan és gázállóan van befogva, úgy hogy a vezetéken, illetve a védőpatronon átáramló egész gázmennyiségnek feltétlenül a (k) védőlemezen kell 65 átáramlania, mely porozítás tekintetében úgy van megszerkesztve, hogy a gázt mindkét irányban átereszti. A helyes irányban beáramló gáz megnyitja az (f) visszacsapó szelepet és 70 azután a (k) védőlemezen át az (e) égőhöz áramlik. A védőlemezen ellenkező irányban átáramló gázt azonban a záródó (f) visszacsapó szelep feltartóztatja, úgy hogy nem juthat a nyomáscsökkentő szelepbe és 75 az acélhengerbe. Emellett a (k) védőlemez mellső felülete feltartóztatja az égőtől jövő explóziós hullámokat, úgy hogy az explóziós hullám a visszacsapó szelepet nem éri és a nyomáscsökkentő szelepben 80 és az acélhengerben esetleg jelenlevő kevertgáz meg nem gyúlhat; a láng ugyanis a védőlemez mellső felületén továbbég, míg a jelenlevő kev^rtgáz elégett, vagy míg a nyomáscsökkentő szelep zárósze- 85 lepe nem csukódik. Bővebb magyarázatra nem szorul, hogy a (k) védőlemez, az (f) visszacsapó szelep nélkül, nem nyújtana teljes biztonságot az ellenkező irányban haladó gáznak 90 a nyomáscsökkentő szelepbe és az acélhengerbe való beáramlása ellenében. Ha ezt a hengert később, más célokra használnék fel, akkor könnyen léphetne fel szerencsétlenség. 95 Visszacsapó szelepnek és egy az explózióshullámot felfogó, porózus, tűzálló anyagból (magneziumoxyd, homokkő vagy efféle) készült védőlemeznek egyidejű alkalmazása lehető legnagyobb védelmet 100 nyújtja gázvisszaáramlás, kevertgáz és lángvisszacsapódás veszélyes hatása ellenében. A védőlemezek előállítása célszerűen úgy történik, hogy a lemezeket szemcsés, 105 tűzálló anyagból (homokkőből, magnesiumoxydból, samotteból stb.) formáljuk, melyeket utólag kiégetünk. Emellett az éghető anyag elég, miáltal a lemez a keverési arány megválasztásával szabályoz' no ható szükséges porozítást kapja. A visszacsapó szelep és a porózus védőlemez folytán keletkező, nagyobb, önmagában véve azonban csekély ellenállás az oxygén-, szintúgy a hydrogénnyomás 115 mérsékelt növelésével könnyen legyőzhető. Megsérült védőlemezek tartaléklemezekkel egyszerű módon kicserélhetők.