89189. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő készülék

_ Megjelent 1930 . évi szeptember hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89189. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Acetylénfejlesztő készülék. Kiss Károly műszerész Kispest. A bejelentés napja 1924. évi november hó 3-ika. Bejelentő a gyakorlati igényeknek az eddigieknél jobban megfelelő, s amellett lehetőleg egyszerű és szállítható, vagyis helyhez nem kötött aeetvlén fejlesztő ké-5 szülék létrehozására törekedett. Nevezete­sen azt a feladatot tűzte ki magának, hogy alkalmassá tegye a fejlesztő készüléket bunzenlángzók s efféle intenzívebb fűtő­liatású készülék táplálására, amelyek 10 tudvalevőleg nagyobb nyomású gázt igé­nyelnek. Az eddig használatos acetyléngázfejlesztő készülékek ugyanis csak egészen elenyé­sző nyomású gáz termelésére voltak alkal-15 masak, már csak azért is, mivel nagyobb nyomásra berendezett készülékek forga­lomba hozatalát az erre vonatkozó közbiz­tonsági tiltórendelkezések gátolják. Bejelentő már most rájött arra, hogy az 20 égő kellő kiképzése mellett előállítható olyan bunzen-égő, amely már kb. V1 0 atm.­nál üzemben tartható, ilyen nyomás alkal­mazása pedig még a tiltó rendelkezésbe nem ütközik. Ehhez az égőhöz szerkesz-25 tette tehát fejlesztő készülékét, amelynek lényege egyszerűen abban áll, hogy a ké­szülék víztartányát, a fejlesztőtől elkülö­nítve olyan magasságban rendezzük el a gázfejlesztő fölött, amellyel cső révén függ 80 össze, hogy a keletkező — mondjuk 1 mé­teres — vízoszlop kellő nyomást létre­hozza. A vízlevezető cső emellett a gázfej­lesztő edény fenekéig nyúl, ahol tágasan kiképezett víztérbe torkol, mely víztérnek 85 víztartalma a mindenkor jelenlevő gáz mennyisége szerint fog beállani a fix hely­zetű karbid tartányhoz képest ilykép ön­működően szabályozva a gázfejlődést, vagyis a fogyasztáshoz viszonyítva fej-40 Iesztendő gáz mennyiségét. A mellékelt rajzon egy ilyen gázfej­lesztő célszerű elrendezését mutatjuk be vázlatosan, részleges hosszmetszetben. Eszerint az (1) víztartányt kellő hosszú­ságú (2) cső köti össze a (3) gázfejlesztő 45 edénnyel, hogy a víznyomás kb. V1 0 atm. legyen, jól elzárt edény belsejében, amely­ben a kosáralakú (4) karbidtartány cél­szerűen a (2) vízlevezető csőre felfüg­gesztve foglal helyet. 50 A rajzon feltüntetett szerkezeti kivitel­nél a gázfejlesztő edény kettősfalú, vagyis a külső edény belsejében egy külön (5) bura van beépítve, amelyben a fejlődő gáz összegyűl és ehhez csatlakoznak a (6) gáz- 55 elvezetőcsap és a (7) biztosítószelep veze­tékei is. Ez a belső bnra arra szolgál, hogy a (3) edény külső falai és (8) fedele, tfil­ságos felmelegedést elkerülendő, elszige­teltessenek. A külső és belső falak közötti 00 tér célszerűen a tápvízzel töltendő ki. Belső bura hiányában a (6) és (7) részek vezetékei természetszerűen közvetlen a (8) fedél alatt torkolnak be. A (8) fedél, amely a hozzáerősített (2) 65 cső révén az (5) burával is összefügg, pon­tosan illeszkedik a (3) edény felső pere­méhez, s ezen (9) tömítő gyűrű közbehe­lyezésével, lehetőleg egyszerű szerkezet­tel, pl. a (10) szárnyas csavarok segélyé- 70 vei rögzíttetik. A (6) gázelvezető csap elé a (11) tokban elrendezett alkalmas sztírőszerkezet iktat­ható. A (7) biztosító szelep egyszerű vé­kony gumitárcsából állhat, amely a veze- 75 fék nyílásán csavarmenetes, közepén át tört (12) kupakkal leszorítható. A készülék üzembehelyezésekor a (2) csövön lefolyó víz a (3) edény alján levő (13) víztérben gyül össze és addig emelke- 80 dik, míg a karbidhoz ér, amikor a gázfej­lődés megindul és olyan nyomást ér el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom