89189. lajstromszámú szabadalom • Acetylénfejlesztő készülék
_ Megjelent 1930 . évi szeptember hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89189. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Acetylénfejlesztő készülék. Kiss Károly műszerész Kispest. A bejelentés napja 1924. évi november hó 3-ika. Bejelentő a gyakorlati igényeknek az eddigieknél jobban megfelelő, s amellett lehetőleg egyszerű és szállítható, vagyis helyhez nem kötött aeetvlén fejlesztő ké-5 szülék létrehozására törekedett. Nevezetesen azt a feladatot tűzte ki magának, hogy alkalmassá tegye a fejlesztő készüléket bunzenlángzók s efféle intenzívebb fűtőliatású készülék táplálására, amelyek 10 tudvalevőleg nagyobb nyomású gázt igényelnek. Az eddig használatos acetyléngázfejlesztő készülékek ugyanis csak egészen elenyésző nyomású gáz termelésére voltak alkal-15 masak, már csak azért is, mivel nagyobb nyomásra berendezett készülékek forgalomba hozatalát az erre vonatkozó közbiztonsági tiltórendelkezések gátolják. Bejelentő már most rájött arra, hogy az 20 égő kellő kiképzése mellett előállítható olyan bunzen-égő, amely már kb. V1 0 atm.nál üzemben tartható, ilyen nyomás alkalmazása pedig még a tiltó rendelkezésbe nem ütközik. Ehhez az égőhöz szerkesz-25 tette tehát fejlesztő készülékét, amelynek lényege egyszerűen abban áll, hogy a készülék víztartányát, a fejlesztőtől elkülönítve olyan magasságban rendezzük el a gázfejlesztő fölött, amellyel cső révén függ 80 össze, hogy a keletkező — mondjuk 1 méteres — vízoszlop kellő nyomást létrehozza. A vízlevezető cső emellett a gázfejlesztő edény fenekéig nyúl, ahol tágasan kiképezett víztérbe torkol, mely víztérnek 85 víztartalma a mindenkor jelenlevő gáz mennyisége szerint fog beállani a fix helyzetű karbid tartányhoz képest ilykép önműködően szabályozva a gázfejlődést, vagyis a fogyasztáshoz viszonyítva fej-40 Iesztendő gáz mennyiségét. A mellékelt rajzon egy ilyen gázfejlesztő célszerű elrendezését mutatjuk be vázlatosan, részleges hosszmetszetben. Eszerint az (1) víztartányt kellő hosszúságú (2) cső köti össze a (3) gázfejlesztő 45 edénnyel, hogy a víznyomás kb. V1 0 atm. legyen, jól elzárt edény belsejében, amelyben a kosáralakú (4) karbidtartány célszerűen a (2) vízlevezető csőre felfüggesztve foglal helyet. 50 A rajzon feltüntetett szerkezeti kivitelnél a gázfejlesztő edény kettősfalú, vagyis a külső edény belsejében egy külön (5) bura van beépítve, amelyben a fejlődő gáz összegyűl és ehhez csatlakoznak a (6) gáz- 55 elvezetőcsap és a (7) biztosítószelep vezetékei is. Ez a belső bnra arra szolgál, hogy a (3) edény külső falai és (8) fedele, tfilságos felmelegedést elkerülendő, elszigeteltessenek. A külső és belső falak közötti 00 tér célszerűen a tápvízzel töltendő ki. Belső bura hiányában a (6) és (7) részek vezetékei természetszerűen közvetlen a (8) fedél alatt torkolnak be. A (8) fedél, amely a hozzáerősített (2) 65 cső révén az (5) burával is összefügg, pontosan illeszkedik a (3) edény felső pereméhez, s ezen (9) tömítő gyűrű közbehelyezésével, lehetőleg egyszerű szerkezettel, pl. a (10) szárnyas csavarok segélyé- 70 vei rögzíttetik. A (6) gázelvezető csap elé a (11) tokban elrendezett alkalmas sztírőszerkezet iktatható. A (7) biztosító szelep egyszerű vékony gumitárcsából állhat, amely a veze- 75 fék nyílásán csavarmenetes, közepén át tört (12) kupakkal leszorítható. A készülék üzembehelyezésekor a (2) csövön lefolyó víz a (3) edény alján levő (13) víztérben gyül össze és addig emelke- 80 dik, míg a karbidhoz ér, amikor a gázfejlődés megindul és olyan nyomást ér el,
