89186. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg ipari tüzeléseknél a tüzelőanyag gazdaságos elégetésére

_ Megjelent 1930 . évi szeptember hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89186. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés főleg ipari tüzeléseknél a tüzelőanyag gazdaságos elégetésére. Török Pál g-épész mérnök Budapest. Pótszabadalom a 83421. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi november hó 16-ika. A találmány a 83421. számú törzsszaba­dalomból ismeretessé vált tüzelési eljárás továbbfejlesztését célozza és lényege ab­ban áll, hogy a lejtős rostélyra adagolt tü-5 zelőanyagot egyes rostélyszakaszok haj­lásszögének változtatása folytán kényszer­mozgással továbbítjuk fokozatosan lefelé és a kényszermozgással egyidejűleg a lej­tős rostély egyes szakaszaiban a tüzelő-10 anyag rétegvastagságát folytonosan vagy időszakosan változtatjuk, hogy továbbá a megváltozott rétegvastagságú tüzelőanya­got folytonosan Vagy időszakosan változó irányú, esetleg változó erősségű légára-15 mok hatásának tesszük ki. Ennek az eljárásnak keresztülvitelére szolgáló és ugyancsak jelen találmány tár­gyát tevő berendezés a törzsszabadalom­ban ismertetett berendezéstől annyiban tér 20 el, hogy egyes rostélyszakaszokat egymás­sal csuklósan kapcsolt rostélyrészekből ké­pezünk ki úgy, hogy a csuklós összekötte­tést az egész rostély középsíkjából fel­emelhetjük, illetve ez alá sülyeszthetjük, 25 miáltal ezen mozgatható rostélyrészeknek úgy az egész rostély középsíkjához, vala­mint egymáshoz viszonyított helyzetét, il­letve hajlásszögét folytonosan vagy idő­szakosan változtathatjuk. Azonfelül a le-30 vegőszabályozás a rétegvastagságoknak megfelelően a rostélyrészek mozgatásával egyidejűleg önműködően történik. A csatolt rajz ily berendezésnek példa­képpeni foganatosítási alakját hosszmet-35 szetben tünteti fel. A tüzelőanyag az (1) garatból a lejtős rostély helytálló (2) szakaszára jut, me­lyen természetes súrlódási lejtőjének meg­felelően helyezkedik el. A rétegvastagság­nak ebben a szakaszban való szabályozá- 40 sára a magassági irányban beállítható (3) tolattyú szolgál. A helytálló (2) rostélyszakaszhoz illesz­kedik a (14) tengelyre lazán felfűzött (4) rostélyszakasz, melynek (5) csapjára a 45 törzsszabadalomban ismertetett (6) lengő­rostély van felfűzve. Ha az (5) csapot va­lamely ismert szerkezettel a (14) tengely körül mozgatjuk, akkor a (4, 6) rostélyré­szek folytonosan vagy időszakosan váltoü- 50 tatják hajlásszögüket és pedig ellenkező értelemben. A rostélyokon fekvő tüzelőanyag ehhez képest ekkor, amikor az (5) csap legfelső helyzetében áll, a felső szakaszban oly 55 szög alatt fekszik, hogy a lejtőn lefelé való mozgása megszűnik és ezáltal a felső sza­kaszt az alsó szakasztól elválasztottuk. Ugyanekkor az alsó lengő szakasz, vagyis a (6) rostélyrész, melynek alsó része a 60 törzsszabadalomban ismertetett módon (7) görgőkön támaszkodik, legmeredekebb helyzetét foglalja el, melynél a tüzelő­anyag a salaktámasztó (8) fal vagy ros­tély felé tereltetik. A (8) salakrostély (9) 65 tengely körül elforgathatóan van felfüg­gesztve és ellensúlyok segélyével bármely helyzetében rugalmasan tartatik. A (4, 6) rostélyszakasz mozgatása (10) tárcsáról történik, melynek tengelyén (11) 70 excenter van megerősítve. Utóbbinak se­gélyével a levegő-szabályozást a ventilá­tor nyomóterébe a (12) szabályozó-tolattyú útján akként eszközölhetjük, hogy a lég­bevezetés a rostély alatt a tüzelőanyag ré- 75 tegvastagságához viszonyítva tökéletes le­gyen. Mikor ugyanis az (5) csap legalsó helyzetében van (szaggatott vonalakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom