89147. lajstromszámú szabadalom • Tangens-tachymeter
Megjelent 1930 . évi szeptember h ó 15-én . MAflYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89147. SZÁM. — VH/a. OSZTÁLY. Tangens-tachymeter. Szepessy József mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi október hó 27-ike. A találmány tárgya tachymeter, mely az eddigi műszereknél kényelmesebb kezelés és minimumra redukált számítási munka mellett nagyobb pontosság eléré-5 sét engedi meg és lehetővé teszi, hogy a legegyszerűbb szerkezettel is egyetemes műszert létesíthessünk. A tachymetrikus méréseknél tudvalevőleg a ferde távcsőállásnál nyert leöl vas á-10 sokat a magassági szög függvényével való szorzással a vízszintesre kell redukálni. Ahhoz, hogy ezen redukciót egyszerű kerekszámmal, pl. 100-zal való szorzásra lehessen visszavezetni, különböző 15 javaslatokat tettek. A találmány az ezen célból ajánlott tangens tachymeterekből indul ki és lehetővé teszi, hogy a tangens tachymeter előnyeit az irányszálas tachymeter előnyeivel egyesítsük és a műszer 20 kezelését és szerkezetét megegyszerűsítsük. A tangens tachymeternél tudvalevőleg a leolvasás egy egyenesvonalú és egyenlőközű beosztáson történik és pedig több-25 nyire egy, a távcsővel mereven összekötött mykroskop segélyével, a vázlatos 1. ábrán feltüntetett elv szerint, Az 1. ábrában (2) a tachymeter távcsöve, mely az (1) vízszintes tengely körül 80 forgatható. (3) az egyenes vonalú, egyenletes beosztású tangensosztás. melynek leolvasás^. a távcsővel mereven összekötött és annak (1) tengelyére merőleges, a rajzban fel nem tüntetett mykroskop segélyé-85 vei történik. Az (0) pontnak a távcső (1) vízszintes tengelyétől számított (D) vízszintes tá-Yolságának meghatározása végett a (2) távcsőyel beirányozzuk az (Q) ponton felállított (I) mérőlécen az (A) pontot, le- 40 olvassuk a távcsővel az (A) pontnak 1,0) ponttól való (L2 ) függőleges távolságát és az ezen távcsőhelyzetnél a leolvasó mykroskoppal a (3) tangensosztáson a mykroskop optikai tengelyébe eső (a) 45 pont (12 ) távolságát ezen osztás (o) kezdőpontjától. Ezután a (2) távcsövet az (I) mérőléc egy másik (B) pontjára irányozzuk, leolvassuk ennek (Lx ) távolságát az (0) ponttól és a (3) tangensosztáson a le- 50 olvasó mykroskop optikai tengelyébe eső (b) pont (Íj) távolságát az osztás (o) kezdőpontjától. A háromszögek hasonlóságából következik, hogy a vízszintes távolság: D = k. L. 55 Ezen képletben L — L2 —L1 ( tehát az (A) pont távolsága a (B) ponttól; a szorzó állandó: k = d/l; (d) a tangensosztás merőleges távolsága a (2) távcső (1) tengelyétől és (1) az (a) pont távolsága a i(b) pont- 60 tói, 1 = 12 —lr A (k) szorzó állandó értéke kerek szám, pl. 50, 100, 200 stb. lehet, ha megfelelően választjuk az osztási egységhez viszonyítva a (3) t-angensosztásnak az (1) tengelytől való állandó (d) távolságot 65 és. az (1) értéket. A (B) pontnak magassága az (1) tengelyen átmenő Vízszintes felett: Hj =-jlj •, mivel a (B) pont magassága az (Q) pont felett — Lj, az (0) pont keresett magas- 70 sága a távcső (1) tegelyén átmenő vízszintes felett: H = H1 —L^ = —Lr Tekintettel arr^t, hogy a leolvasásnak az egyen,esyon,alú (3) tangensosztáson kell történnie, a lepjvasást ^eip végezhetjük a 75 távcsővel egyszerűen mereven összekötött
