89145. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus kalapács
Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89145. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Mechanikus kalapács. Det Tekniske Forsög-saktieselskab Ordrup. A bejelentés napja 1923. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1922. évi április hó 25-ike. Találmányunk tárgya mechanikus ütőszerszám, melynek megértésére a rajz 1. ábráján feltüntetett vázlat szolgáljon. Az (a) verő egyenes vezetékben hossz-5 irányban mozgatható. Ha a rajta forgathatóan ágyazott (ol, o2) lendítősúlyokat egymáshoz képest ellenkező irányban forgatjuk, az (a) verő ide-odajáró mozgást fog végezni (lásd 83362. alapszámú 10 szabadalmunkat). A (d) ellenfal eltolhatóan van a vezetékben elrendezve. Közte és az (a) verő között (f) rúgó van közbeiktatva. Ha a (d) testet jobbfelé toljuk, akkor az (a) verő ide-odajáró mozgásán 15 felül még fokozatosan jobbfelé haladó mozgást is fog végezni. Az (a) rész tehát úgy fog mozogni, mint egy gépkalapács verője és a (g-)vel jelzett szerszámra vagy munkadarabra ismétlődő ütéseket 20 mérhet, azt továbbtolhatja vagy deformálhatja. Az (ol, o2) súlyok forgása közben létesülő (Rl, R2) centrifugális erők az (a) verő mozgásirányában egy (R) eredővé 25 tevődnek össze. A forgó (ol, o2) tömegek aktívak, az (a) tömeg pedig reaktív. A gyakorlati kiképzésnél tehát fontos az, hogy az aktív tömeg nagy, az ellenálló tömeg pedig kicsiny legyen. Fontos 30 továbbá, az (a) verőt úgy kiképezni, hogy a különböző részeiben felhalmozott munka lehetőleg csekély belső rúgózássál és elhajlással adódjék át a szerszámra való ütődése alkalmával, mert a 35 belső rúgózás és elhajlás a verőre átvitt energia nagy részét felemésztheti és a verő gyakorlatilag hatástalan marad, Époly fontos a szerkezetet úgy kiképezni, hogy meghajtott mozgó részek és ezeknek súrlódási munkája lehetőleg elkerül 40 tessenek. Találmányunk tárgya a verőkészüléknek néhány célszerű kiképzése, melyeket a rajz 2—11. ábrái kapcsán az alábbiakban ismertetünk. 45 A 2. és 3. ábra a találmány szerinti kalapács egyik kiviteli alakjának hossz-, illetve keresztmetszete. A készülék a (g) talapzaton nyugvó (c) tokba van zárva. Az (m) hajtómotor (e) hajtótengelye a 50 hajtott (h) tengellyel a (b) rúgáskapcsolás révén kapcsolódik. A (h) tengely tengelyirányban a verő felé eltolódhat. Az (n) szerszámnak a (q) tárcsa adja át az ütést, mely tárcsa (r) membrán révén 55 van a (c) tokhoz kötve. Hogy az 1. ábrával kapcsolatban említett (Rl, R2) erők az (R) eredővé tevődjenek össze, az (Rl, R2) erőknek, tehét az (ol, o2) súlyoknak is egy síkban kell 60 feküdniük. Ez azonban oly szerkezetre vezetne, mely a fentebb vázolt műszaki kívánalmakkal nehezen volna összeegyeztethető. A 2. és 3. ábrákon feltüntetett kivitel- 65 nél az (ol, o2) súlyok nem egy síkban forognak. Az (a) verő két üreges (k) csapot hord, melyek körül az (ol, o2) súlyok forognak. A két súlyt az (i, il) kúpkerekek ellenkező értelemben for- 70 gatják. Az (il) kúpkerék (hl) hüvelyével kapcsolódik a (h) tengellyel hosszirányban elfolhatóan, de egymáshoz képest elforgathatlanul. Itt az (Rl, R2) erők (3. ábra) erőpárt alkotnak, melynek nagy- 75 sága és iránya a súlyok helyzetváltozásával változik. Ez az erőpár az (a) verőt (7.) tengelyvonala körül lengetni igyek-