89138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közömbös zsíroktól csaknem mentes zsírsavak előállítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89138. SZÁM. — Xl/e. OSZTÁLY. Eljárás közömbös zsíroktól csaknem mentes zsírsavak előállítására. Dr. Welter Adolf vegyész és gyártulajdonos K refeld-Rheinhafen. A bejelentés napja 1924. évi október hó 15-ike. A találmány tárgya eljárás közömbös zsíroktól közel mentes, legalább 98 százalékos zsírsavak előállítására közömbös zsíroknak autoldávban két szakaszban való 5 megbontása, illetve elszappanotsítása által és az eljárás abban áll, hogy a közömbös zsírokat mindenekelőtt legfeljebb 8 atm, nyomáson és tetszőleges bontószer jelenlétében felhevítjük, ezáltal kb. 90—95 száza-LO lékra megbontjuk, ezután a glycerinvizet eltávolítjuk, majd pedig kb. 7—8 atm. nyomáson kis mennyiségű maróalkáli vagy alkaliszappan jelenlétében és víz hozzáadagolása után a szétbomlást befejezzük. .5 Történt ugyan már javaslat abban az irányban, hogy a zsírok és olajok két szakaszban bontassanak meg, amennyiben a kiindulási anyagokat mindenekelőtt 6—7 atm. nyomáson és finoman elosztott fé-10 mek, fémoxydok vagy zsírsavas fémoxydok és víz jelenlétében hevítették mindaddig, amíg az slszappanosítás meg nem lassíttatott és a glyeerin a legnagyobb koncentrációt el nem érte. A glycerinvizet ez 5 után eltávolították és a visszamaradt zsírtömeg elszappanosítását befejezték. Ezen régebbi eljárástól a találmány tárgya abban különbözik, hogy a találmány értelmében az eljárás második szakaszában 0 maróalkálival dolgozunk, míg régebben mindkét eljárási szakaszban cinkport vagy effélét használtak. önmagában véve ugyan már ismeretes alkali alkalmazása a zsírbontásnál, azonban csakis oly mó-5 don, hogy az egész eljárás egy menetben eszközöltetett. A jelen találmány újdonsága tehát két önmagában véve ismeretes eljárási lépés egyesítésén alapul, nevezetesen a bontási eljárásnak két szakaszra való megosztásán és alkalinak bontószer 40 gyanánt való alkalmazásán, még pedig aa eljárás második szakaszában, níg az első szakaszban, amelyben a bontást nem keill oly nagy mértékben eszközölni, bármely tetszőleges szer, természetesen alkali i? 45 alkalmazható. Az új eljárás különösen azt teszi lehetővé, hogy a második szakaszban az eddiginél lényegesen kisebb nyomással dolgozhatunk. Eddig ugyT

anis mindig a között 50 kelleit választanunk, hogy vagy a tökéletes, 98—100 százalékos bomlásra elégséges nyomást alkalmazunk, mely esetben további bomlásokkal is számolnunk kellett, vagy pedig, hogy megelégszünk egy tö- 55 kéletlen bomlással is. Ezen hátrányok különösen az első sorban említett eljárás segítségével sem voltak kiküszöbölhetők. A találmány szerinti eljárás a tekintetbe jövő összes olaj- és zsírfajtákra elő- 60 nyösen alkalmazható, pl. kókuszolajra, pálmamagolajra, földimogyoróolajra, fagygyiíra, stb. A következőkben kókuszolajra vonatkozó példát adunk meg: Példa: 65 8000 kg. kókuszolajat, melynek elszappanosítási száma 255, 12 m3

űrtartalmú, rézből való autoklavban 6—7 atm. nyomáson 25 kg. cinkpor hozzáadagolásával 6—7 órán át bontjuk. Ezután szállócsövön át, 70 miután az autoklav tartalmát két órán át nyugodni hagytuk, a glycerinvizet és az emulgált középréteget saját nyomásával az autoklavból kiszorítjuk, mire kis szivattyii segítségével a zsírsav V21—1%-os 75