89135. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erőtelepeknél a hűtővíz ujból való felhasználására
Megjelent 1930. évi szeptember hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89135. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés erőtelepeknél a hűtővíz újból való felhasználására. Margalit Andor mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi december hó 21-ike. Kondenzációs gőzgépekkel felszerelt nagyobb erőtelepeknek tudvalevőleg igen nagy a vízfogyasztása. Vizet fogyasztanak egyrészt az erőgépek és ezek segéd-5 gépei, másrészt — és leffőképen — a kondenzációs telep, melynek hűtővízfogyasztása egy kilogram gőzre számítva befecskendező kondenzátoroknál 20—45 kg., felületi kondenzátoroknál 30—60 kg. 10 Ha — hogy csak egy szemléltető példái mutassunk be, — az effektív lőerőórára vonatkoztatott gőzfogyasztást 7 kg-ra vesszüik fel és egy 2000 H. P. erőtelepet tartunk szem előtt, úgy a gőzgép órán-15 kinti vízfogyasztása 14 tonna, huszonnégyórás napi munka mellett 336 tonna, és a kondenzáció vízfogyasztása — 40-szeres vízfogyasztást véve alapul — óránként 640 tonna és naponként 13.440 20 tonna, vagyis ugyanennyi köbméter. Ilyen vízmennyiségeknek városi vízművekből való fedezésére még csak gondolni sem lehet. Ezért ilyen nagy telepeket rendesen folyóvizek mellett állítanak 25 fel. Ha a folyóvíz keménységi viszonyai megfelelőek, úgy a kazán-táplálásra is folyóvizet használnak, ellenkező esetben a folyó vize csak a kondenzációhoz használtatik fel. 80 A vízfelvétel azonban semmiképen nem történhetik közvetlenül a folyóból, mert a víznek derítésére és iilepítésére feltétlenül szükség van, hogy a kazánba és a kondenzátorba iszap és hordalék-85 mentes víz jusson. Azonfelül — mindenféle eshetőségre való tekintettel — bizonyos vízkészletnek tárolása is szükséges, Ezért a folyóvizek közelében felállított erőtelepekhez egy nagyobb kapacitású derítő és ülepítő medencét szokás építeni, 40 melybe a folyó vizét belevezetik. Üzembiztonság és ökonomia szempontjából célszerű gravitációs vezetést alkalmazni. Ezen derítő és ülepítő medencéknek •kétségkívül meg van az a hátránya, 45 hogy télen ki vannak téve a befagyás veszélyének. Felületi kondenzátoroknál külön nyerjük vissza a kondenzvizet, melyet célszerűen újból betáplálunk a kazánokba, 50 és külön a felmelegedett hűtővizet. Befecskendezéssel dolgozó kondenzátoroknál együtt nyerjük a kondenzvizet és a befecskendezett hűtővizet. Az ökonomia szempontjából nem célszerű ezt a meleg 55 hűtővizet elfolyatni, mert ez a víz keménységének egy részétől már megszabadult és újból való felhasználásánál az iszap és kőlerakodások vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben jön- 60 nek létre. Ezért szokásos minden körülmények között a, meleg hűtővíz visszahűtése. Ez esetben csak a párolgás és egyéb vízveszteségek pótlása szükséges. A visszahűtésre hűtőtornyokat szokás 65 használni, mely esetben a vizet e toronyba fel kell emelni, ami munkafogyasztással jár, ami az .üzemköltségeket növeli. Ismeretessé váltak ugyan e célra hűtő 70 medencék, melyek azonban sok helyet vesznek igénybe, és az általuk elért hűtőhatás azért nem jelentékeny, mivel a hengerkenésből eredő és a víztükrön úszó olaj a párolgást és lehűlést nagyon aka- 75 dályozza. A találmány már most abban áll, hogy a kondenzátorból kikerülő meleg hűtő-
