89131. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús vezérmű

— 2 — a dugattyú 2. ábrabeli felső végállásába érkezik, addigra a tolattyú is átváltódik, zárja a beömlést és nyitja a kiömlést. A kipuffogás a tolattyún keresztül lel utat 6 a (10) kiömlő csatlakozás felé. Eszerint a tolattyú és a dugattyú löket­játéka úgy kapcsolódik egymásba, hogy a tolattyú mindegyik végállása megelőzi a dugattyúnak azonos értelmű végállását. 10 A megelőzés mérve a (12) tolattyúrúd alul-felül kiálló lökőhosszától függ. An­nak szabályozása végett a tolattyú és du­gattyú, ill. a tolattyú és a (16) ütközőorsó közötti rúdhosszat beállíthatóvá képezhet-15 jük ki. Ugyanígy beállíthatóvá tehetjük az ütköző helyét is a dugattyúhoz, ill. to­lattyúhoz képest. Ez a megrajzolt esetben egyrészt úgy történik, hogy a (14) csava­rok meglazítása után a (15) kereszttartót 20 löketirányban feljebb vagy lejjebb tol­juk s újból megszorítjuk, másrészt pedig hogy a (16) orsót kiljebb-beljebb csavar­juk. Ezt az utóbbi szabályozást üzem közben is könnyen elláthatjuk. 25 A tolattyú és a dugattyú, illetőleg a tolattyú és ütköző közötti hézagbiztosí­tók külön testek is lehetnek, a rajzból azonban az az egyszerűbb kivitel lát­szik, melynél a tolattyú mindkettőt ma-30 gával hordja. Ennek még az a to­vábbi előnye is van, hogy a (12) tolaty­tyúrúd fékező szorítást nyer a (13) tömítő szelencében, úgy hogy a tolattyú minden állásban megnyugodni igyekszik. A to-35 lattyú egyébként is közegnyomással szemben tehermentesítve van, s a sze­lence fékező szorítását úgy szabályozhat­juk, hogy a tolattyú semmi más mozgást sem végez, mint hogy csupán a dugattyú, 40 ill. ütköző lökéseit követi. Ha a tolattyút elegendő nagy átmérőjűre, a tolattyúház csatornatorkolatait pedig lehető alacso­nyakra vesszük, akkor a tolattyú váltó­mozgása rövid lökethosszakra korlá-45 tozódik. A (12) tolattyúrúd felső részét úgy sza­bályozzuk be, hogy a dugattyú alsó vég­állásában légpárnára üljön. A lökésszerű váltás a rázócsuzdának hatályos szállító-50 rántásokat kölcsönöz. A leírt vezérműnek lökőtolattyúja csu­pán a vele szomszédos hengerfélre hat s csupán ennek beömlő és kiömlő nyílásait vezérli. A felső hengerfél ugyanis semmi 55 beavatkozást sem igényel, csak a szitával borított (20) szelelőlyukra van szükség, amit a felső hengerfedélben rende­zünk el. A nagyobb nyomású csatlakozás, vagyis a beömlés van a hengerhez köze- 60 lebb, az alacsonyabb nyomású pedig, vagyis a kiömlés a hengertől távolabb s az utóbbi csatlakozás folytatódik a to­lattyú testén keresztül. Így a közegsurló­dás csökken. 65 Ha kétoldalt működő dugattyúnk van, akkor a henger mindkét végében alkalma­zunk egy-egy vezérművet. A leírt vezérmű rendkívül kevés számú alkatrészből áll s ezekből is jóformán 70 egyik sincs szabadon, s egyik sem rom­lik egykönnyen. A vezérmű továbbá sem olajozás, sem pedig beállítás tekintetében nem érzékeny. Esetleges kopások, a húzó­rudak nyúlása, stb. könnyű szerrel utána- 75 állíthatók s az egész vezérmű szétszedés nélkül ellenőrizhető és szabályozható. A találmány szerinti vezérmű tehát még oly durva üzemi viszonyok között is, mint amilyeneket a bányászat hoz magával, a 80 legmesszebbmenő üzemi biztonságot, sőt kényelmet nyújtja, amellett ezen vezérmű aránylag könnyű s úgy gyártás, mint fenntartás szempontjából olcsó. Szabadalmi igények: 85 1. Tolattyús, főképen körtolattyús ve­zérmű dugattyús gépekhez, különösen nyomóléghajtású rázóesúzda motorok­hoz, jellemezve azáltal, hogy dugaty­tyúlöket irányban járó, tehermentesí- 90 tett lökőtolattyú van a dugattyú és egy, a dugattyúra kapcsolt ütköző kö­zött, közbül pedig a tolattyú mindkét oldalán, egy-egy térközbiztosító to­lattyúlökő van, s a tolattyútól azok 95 egyike beleér a dugattyúnak, másika pedig az ütközőnek löketpályájába. 2. Az 1. igénypontban védett vezérmű egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lökőtolattyú csupán a vele 100 szomszédos hengerfél beömlő és ki­ömlő nyílásait vezérli. 3. Az 1., valamint a 2. igénypontban vé­dett vezérmű kiviteli alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a tolattyúlökőnek 105 hézagbiztosító hossza beállítható. 4. Az 1—3. igénypontban védett vezérmű kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ütköző helye löketirányban beállít­ható a dugattyúhoz, ill. a tolattyúhoz 110 képest. 5. Az 1—4. igénypontban védett vezérmű kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tolattyú tolattyúlökőt hord magával. 6. Az 1—5. igénypontban védett vezérmű 115 kiviteli alakja, jellemezve azáltal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom