89126. lajstromszámú szabadalom • Berendezés automatikus, mozgórostélyokhoz az utolsó rostélyszakaszról lekerülő, kiégett vagy még kiégetlen tüzelőanyagnak tovább kezelésére

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89126. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Berendezés automatikus, mozgó rostélyokhoz az utolsó rostélyszakaszról lekerülő', kiégett vagy még kiégetlen tüzelőanyagnak tovább kezelésére. Török Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi december hó 29-ike. A találmány tárgya oly salakrostélyberendezés, mellyel automatikus, mozgó rostélyok hatásfoka és telejsítőképessége lényegesen fokozható azáltal, hogy a 5 mozgó rostély utolsó szakaszára jutott, kiégett vagy még kiégetlen tüzelőanyagot a találmánybeli salakrostélyon elkülönítve automatikusan tovább kezeljük, illetve a még elégethető tüzelőanyagot teljesen el-10 égetjük. Az ismert automatikus, mozgó rostélyok, főleg a lánc- és vándorrostélyok utolsó szakaszában, •— különösen, ha arra törekszünk, hogy a salak sok elégethető alkotó-15 részt ne tartalmazzan, — bekövetkezik, hogy az említett utolsó szakaszt csak vékony és hézagos réteg borítja. A tüzelőberendezés ennélfogva oly levegőfölösleggel dolgozik, mely a legtöbb esetben gon-20 dos tüzelésellenőrzés mellett sem csökkenthető le a gyakorlatban megkívánható mértékig, miért is jelentékeny tüzelőanyagtöbblettel kell dolgoznunk. A jelen találmány tárgyát tevő beren-25 dezés lehetővé teszi, hogy a lánc- vagy vándor rostély utolsó szakaszát kellő vastagságú és tömör tüzelőanyag-réteg borítsa és a salak attól függően, hogy milyen a hőfoka, vagyis mennyire van még éghető 30 állapotban, a szükségletnek megfelelően automatikus levegőhozzávezetéssel különállóan továbbíttassék és kiégetés után automatikusan adagolásszerűen távolíttassék el a tüztérből a salakkamrába. 35 A mellékelt rajzon a találmány tárgyát alkotó berendezés egy példaképen! foganatosítási alakja hosszmetszetben van feltüntetve. A bemutatott foganatosításí példa szerint a rendes (1) lánc- vagy vándorrostély 40 végéhez (2) salakkaparó csatlakozik, melynek nyúlványaképen van kiképezve a (3) síkrostély. A (2) salakkaparó és (3) síkrostély a befalazott (4) tartón van megerősítve. A megerősítés célszerűen olyan, hogy 45 a (2) salakkaparó és evvel együtt a (3) síkrostély kis arányú mozgást végezhet, miáltal a salak felszakadása, illetve lazítása is továbbvezetése biztosíttatik. A (3) síkrostély ferde elrendezésével egyúttal a 50 tüzelőanyag, illetve salak felduzzasztását idézzük elő. A salak és a még el nem égett tüzelőanyag a (3) rostélyról az (5) tengelyen elrendezett (6, 7) könyökrostélyra és (8) síkrostélyra kerül, illetve ezeken fel- 55 halmozódik. A (8) síkrostély vakrostély is lehet, azaz egy vaslappal is helyettesíthető. A (6, 7, 8) rostélyra került salakot és még el nem égett tüzelőanyagot hátulról a (9) vízszekrény felső része határolja, 60 mely akó és felső végében (10), illetve (11) esőcsatlakozással van ellátva. A (9) vízszekrény felső részéhez csatlakozó (11) csövet magasra vezetjük és egymagában véve ismert szerkezetű és ezért a rajzon 65 fel nem tüntetett égésszabályozó szerelvényt iktatunk bele. A felmelegedő vizet ezen szerelvényen túl egy fűtőtestbe vagy fűthető csókigyóba vezetjük, majd ebből az alsó (10) csőcsatlakozásba torkoltatjuk 70 vissza. Ha a (8) rostély és (9) vízszekrény felső része közé zárt salak nincsen lehűtve, ami abban az esetben következik be, hogy ha a mozgó rostély utolsó szakaszán túl a 75 salakban még számottevő éghető alkatrész