89123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás őskátrányolajok nemesítésére

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 89123. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás őskátrány olaj ok nemesítésére. Gelsenkirchener Berg-werks A.-G. Abt. Sclialke-Gelseiikirche. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 17-ike. Azokat az olajokat, melyeket bitumenes tüzelőanyagoknak, főleg szeneknek alacsony hőfokú elkokszolásánál kapnak, ezideig csak fűtőfolyadékokul alkalmazták, 5 pl. nyersolajmótorok hajtására vagy fűtőolajként. Ezen célokra az ilyen olajok, mint az elmúlt világháború alatt nyert több évi tapasztalatok bebizonyították, éppúgy alkalmasak, mint a legtöbb ter-10 mészetes nyersolaj, melyeket a földgolyó legkülönbözőbb helyein találnak. A földolajok gazdaságos értékesítése érdekében már régóta fáradoznak azon, hogy a termelés jelentékeny részét nagyobb értékű 15 alkalmaztatásra tegyék hozzáférhetővé. A földolajipar történelme mindenütt ugyanazt a fejlődést mutatja. A nyersolajok mindenekelőtt, előzetes mechanikus tisztítás után, fűtőolajokul szolgál-20 tak, pl. gőzkazánokhoz és csak később tanulta meg az emberiség a destillálás, raffinálás, termikus szétbontás és hidrálás módszereinek kiépítésével, a nagyobb értékű termékek, mint benzinek, világító-25 petróleum és kenőolajok gyártását megismerni. Kézenfekvő volt tehát, hogy a bitumenes tüzelőanyagok elpárologtatásakor (Verschwelung) kapott kátrányos termé-30 keket is, melyek, régebbi vizsgálódások szerint, állítólag hasonló összetételűek, mint némely földolajfajta, analóg chémiai feldolgozó- és nemesítőeljárásnak vessék alá, aminő a földolajok ipari fel-85 dolgozásánál már régi idők óta alkalmazásban van. Azt tapasztalták azonban, hogy ilymódon semmi körülmény közt sem juthatnak kielégítő eredményekhez. Eme sikertelenségnek okai az őskátrány-40 olajok más fajtájú chémiai összetételében rejlenek, mely tetemesen eltér valamenynyi, eddig tüzetesebben megvizsgált nyerspetróleumfajta összetételétől. Míg a földolajok destillátumait, koncentrált kénsavval vagy cseppfolyósított kéndi- 45. oxiddal való kezeléssel, könnyen és gazdasági tekintetben kielégítő eredménnyel lehet átalakítani nagyobb értékű gyártmányokká (világítóolajokká és kenőolajokká), addig, a kénsavas raffinálóeljárás 50 szerint, az őskátrány destillátumaiból, pl. gázlángszenekből, zsíros szenekből, vagy úgyn. csatornaszenekből (Kannelkohle) a raffinátumoknak csak egészen minimális mennyiségeit, általában a 55 neutrális olajoknak csak 10—15%-át kapjuk és az ismert, úgyn. Edelleanu-féle eljárás itt teljesen hasznavehetetlen. (V. ö. F. Frank és K. Arnold, Zeitschrift für angewandte Chemie, 36. kötet, 1923. év- 60 folyam, 217. lap, továbbá J. Marcusson és M. Picard, ugyanott, 253. lap és E. Eichwald, ugyanott, 311. lap, valamint W. Golliner, Brennstoff-Chemie, 4. kötet, 1923. évfolyam, 7. lap, Weissberger és 65 Moehrle, ugyanott 81. lap, F. Schütz, W. Buschmann és H. Wissebach, Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 56. kötet. 1923. évfolyam, 162, 869, 1901. és 1967. lap és ugyanott, 57. kötet, 84. sz. 70 értekezés, valamint 1914. évfolyam, két további értkezés, végül F. Schütz, Brennstoff- und Wármewirtschaft. 5. kötet, 1923. évfolyam, 139—175. lapok. Azt találtuk már most, hogy a kőszén- 75 kátrány desztillátumait ennek dacára jó termelési eredménnyel lehet műszaki tekintetben nagyobb értékű gyártmányokká átalakítani, ha azokat különleges, újszerű tisztítóműveletnek vetjük 80>