89078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogének szintétikus gyártására elektromos úton
zatba tartozó) és a benzolsorozatba tartozó szénhidrogéneket, mimellett kiindulhatom bármelyik stádiumból, aszerint, hogy milyen gáz áll rendelkezésünkre és a 5 kívánt fokozaton megállhatunk. Szóbajöhetnek a következő reakciósorozatok: a) Telített szénhidrogének előállítása: 3CO + 5H2 = 2CH4 + CO, + H2 0; CH4 + CO + 2H3 = C2 H6 "+ H2 0; 10 C2 H6 + CO + 2H2 = C3 H8 + H2 0; Cs H8 + CO + 2H2 = C4 H1 0 + H2 0; C4 H1 0 + CO + 2H2 = C5 H1 2 + H2 0 és így tovább. b) Az etilénsorozatba tartozó szénhidro-15 gének előállítása: 2CH4 = C2 H2 + 6H és CH4 + CO = C2 H„ + H2 0; C2 H2 + CO + 3H2 = C3 H6 + H2 0; Cs H6 + CO + 2H2 = C4 H8 + H2 0; 20 C4 H8 + CO + 2H2 = C5 H1 0 + H2 0 és így tovább. c) A benzolsorozat szénhidrogénjeinek előállítása: 3C2 H2 = C6 H6 ; 25 C6 H6 + CO + 2H2 = C7 H8 + H2 0; C7 H8 + CO + 2H2 = C8 H1 0 + Ho 0; C8 H1 0 + CO + 2H2 = C9 H1 2 + H2 0 és így tovább, egészen a legkondenzáltabb molekuláig. Az elektromos reakciók soro-80 zata közé beiktathatjuk a szénhidrogénmolekulák katalitikus, analitikus, vagy pirogén reakcióit, illetve megfordítva, a katalitikus, analitikus és pirogén reakciók közié beiktathatunk egy vagy több elektro-85 mos reakciót, hogy a kívánt szénhidrogénmolekulákhoz eljussunk. Az eljárás ezen változatának példaképem foganatosítási módja a következő: CO és hidrogén keverékét, melyet víz-40 gőznek kokszra 500—1250 °-on gyakorolt hatásával állítottunk elő (miután a képződött C02 -t hűtéssel, diffúzióval vagy abszorpcióval eltávolítottuk) 250° C-on C-Fe, C-Ni, C-Mn katalizátorok hatásának tesz-45 szűk ki, melyeket úgy áhítottunk elő, hogy Fe, Ni és Mn fémek fölött acetilénáramot vezettünk. Ily módon metán áll elő, melyet az elektromos ív hatására C2 H2 -né alakíthatunk át. Előnyös a me-50 tánt 1—2 kg nyomás alatt bevezetni, hogy az elektromos ívben a gáz kiterjedjen. A gázt az íven való áthaladása után hirtelen lehűtjük. Az előállott acetilént ezután 250° C-on C-Fe, C-Ni, C-Mn katalizátorok behatására folyékony és gázalakú szén 55 hidrogénekké alakítjuk. Szabadalmi igények: 3. Eljárás szénhidrogének szintetikus gyártására, azzal jellemezve, hogy hidrogén és szénmolekulákra elektromos 60 ívet, szikrákat vagy kisüléseket hagyunk hatni, amelyek hő-, rezgő-, ioni záló- és katalizáló hatást fejtenk ki a kezelt mulekulára. 2. Az L igényben védett eljárás fogana- 65 tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hidrogént és a szenet gázalakú elegyben vetjük alá az elektromos ív, szikra, vagy kisülés hatásának és pedig hidrogénáramban, amely a reakciónál 70 mint hordozó közeg és mint reagáló elem szerepel. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szénhidrogénmolekulák karbu- 75 rálását és hidrogénezését egymásután progresswive végezzük elektromos ívek, szikrák vagy kisülések segítségével mindaddig, amíg a molekulák anynyira kondenzálódtak, hogy közönséges 80 hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotúak. 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy azt finoman porított katalizáló 85 natápú fémdk jelenlétében hajtjuk végre. 5. Az 1—4. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egyszerű molekulájú saénhidro- 90 génmolekulákból induhink ki és ezekből a kívánt kondenzáltabb molekulákat állítjuk elő, vagy megfordítva, a kondenzáltabb molekulákat szétbontjuk, a kívánt egyszerűbb molekulák elő 95 állítása végett. 6. Az 1—5. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy egyrészt az elektromos reakciók körfolyamatába a szénhidrogénmole- 100 kulák katalitikus, analitikus vagy pirogén reakcióit iktatjuk be és másrészt a katalitikus, analitikus és pirogén reakciók közzé egy vagy több elektromos reakciót iktatunk be, hogy mindenkor 105 a kívánt szénhidrogénmolekulákhoz juthassunk. 7. Berendezés az 1—6. igényekben védett eljárás foganatosítására, jellemezve
