89078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogének szintétikus gyártására elektromos úton
Megjelent 193Q. évi szept e mber hó 1 5-én. MA0YAR KIRÁLYI ^Jg|g| SZABADALMI BIRÓSÁS SZABADALMI LEÍRÁS 89078. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szénhydrogének szintétikns gyártására elektromos úton. Le Pétrole synthétique Société Anonyme Páris. A bejelentés napja 1924. évi október bó 6-ika. Franciaországi elsőbbsége 1923. évi október hó 19-ike. A találmány tárgya eljárás szénhidrogének gyártására, mely a szénnek és hidrogénnek az elektromos ív szikra vagy kisülés közreműködésével való egyesítéséhői 5 áll, valamint berendezés, mely ezen előállítás foganatosítására szolgáló készülé kek összeségét foglalja magában. Ismeretes, hogy a szénnek szilárd hab mazállapotban a hidrogén iránt igen cse-10 kély az affinitása és hogy ezen két elem vegyülésének előidézése nagymennyiségű kalóriát igényel. Még szivacsos állapotban is, amint a szén a cukor elszenesítésénól előáll, az esu-15 pán 1200° C-on egyesül a hidrogénnel metánná. A tömör állapotú szén vagy a grafit csupán az elektromos ív által szolgáltatott rendkívül magas hőmérsékleten egyesül a hidrogénnel acetilénné. 20 Ezen magas hőmérsékletek azért szükségesek, hogy a szenet előzetesen gázzá vagy gőzzé alakítsuk, amely állapotban azután, legtöbbször hőfelszabadulás közben, a hidrogénnel egyesül-25 Ha mármost szilárd szén helyett gáa vagy gőzállapotú szabad vagy lekötött szénből indulunk ki, ennek a hidrogénnel szénhidrogénekké való egyesítése könynyebb lesz. 80 A hidrogénnek gázalakú szénnel való egyesülését, amilyen a szénoxidban vau jelen, egyszerűen finoman elosztott fém eh katalitikus hatásának tulajdonítják, ha a gázokat kb. 200°-ra felhevítjük. 85 Másrészt tudjuk, hogy az elektromos szikra, amilyet pl. erős indukciós teker esek, mágnesek vagy forgó kontaktusú gépek szolgáltatnak, csekély sűrűsége ellenére nagy hőhatásokat képes kifejteni. Ha a szikrát kellően megválasztott elek- 40 tródák között hagyjuk kisülni, a hőhatáshoz még az áram vagy a keletkező ultra viola sugarak kémiai hatása is csatla kőzik. Ezenkívül az elektródák — noha vég te 4S len kicsi — részecskéinek átvitele a hatásuknak kitett gázmolekulák bombé zását idézi elő, amely jelenség tetemes rezgésekre ad alkalmat, ami pillanatnyilag fellépő erős nyomásokat idéz elő, valamint 50> a kezelt gázmolekulák helyváltoztatását, ionizációját, szétroncsolását, végül pedig kontrakcióját, kondenzációját, egyesülését és polimerizációját idézi elő. Végül pedig a szikra, az elektródák el- 55 porlasztásával katalizáló hatású környe zetet teremt, mely a jelenlevő szén és hid rögén egyesülését aktiválja. A jelen eljárás abban áll, hogy a szabad vagy kötött állapotú gáz- vagy gőzalakú 60 szenet progresszive ós egymást követő fokozatokban egyesítjük az ugyancsak szabad vagy kötött állapotú és gáz- vagjí gőzalakú hidrogénnel az elektromos ív, szikra vagy kisülés hő-, kémiai-, meeha- 65 nikai-, rezgő-, ionizáló- és katalizáló ha tása útján. Az eljárás, a kezelt gáznak és az elérendő célnak megfelelően több fázisból áll. A következőkben példaképen azon 70, kémiai reakciók lefolyását adjuk meg, melyek akkor következnek be, ha szénoxidból kiindulva, folyós szénhidrogének hea akarunk eljutni.
