89073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belső kezelésre való nem mérges erősen baktericid ceroldatok előállítására

tat. Az oldat ennélfogva az egyensúlyi helyzetnél nagyobb nedvességű levegőből vagy gázokból a vízfelesleget a legna­gyobb sebességgel vonja el, emellett pedig 5 megfelelő mennyiségű fenéktest után­oldása által rövidesen ismét eléri a maxi­mális koncentrációt. Másrészt azonban a túlságosan száraz gázoknak vagy levegőd nek is igen gyorsan fogja a vizet átadni, 10 amikoris fordítva, a sónak vagy más anyagnak oldatban levő része szilárd alak­ban kiválasztatik úgy, hogy ezen esetben is a koncentráció újból megmarad. A kimondott oldatoknál ellenben, me-15 lyek fenéktestet nem tartalmaznak, az egyensúlyi helyzet beállása mindig a kon­centráció maradandó megváltozását fogja maga után vonni, ami egyenértékű a ke­letkező lég- vagy gáznedvesség fokának 20 megváltozásával. Ha ezen esetben a le­vegő vagy a gázok eredeti nedvessége az oldat egyensúlyi helyzetének megfelelő nedvességénél nagyobb, ezen oldat a leve­gőből vagy gázokból egyáltalában csali 25 addig fog nedvességet felvehetni, amíg az eredetileg jelenlevő nedvességgel egyen­súlyi helyzetben álló hígítási fokot el nem érte. Az ellenkező esetben, amelyben az eredeti lég- vagy gáznedvesség az egyen-30 súlyi helyzetnek megfelelő nedvességnél kisebb, az oldat hasonló módon csak ad­dig lesz képes vizet leadni, amíg egy min­denkor meghatározott koncentrációmeg­növekedés be nem áll, vagy pedig az oldat 35 teljesen be nem pároltatott. Azon meglepő megfigyelést is tettük, hogy a levegő vagy gázok a legkülönbö­zőbb nedves anyagokkal érintkezve, min­den hőmérsékletnél vagy legalább is nem 40 túlságosan nagy hőmérsékletkülönbségek­nél mindenkor közel azonos viszonylagos nedvességtartalomra állanak be. Az emel­lett a hőmérséklet változásával bizonyos mértékben megállapítható megváltozása a 45 viszonylagos nedvességtartalomnak első­sorban az anyagoknak a hőmérséklettel rendszerint jelentékenyen változó vízben való oldhatóságára vezethető vissza. Az eddig, úgy látszik, fel nem ismert 50 törvényszerűséggel a más oldalról (lásd Landolt-Börnstein, Phys. Chem. Tabellen, 4. kiadás, 1912, 410. oldal) a különböző koncentrációjú sóoldatok 0—100° hőmér­séklet közötti gőznyomásai számára talált 55 értékek is a legjobb összhangban állanak. Ezen törvényszerűség alapján már most teljes biztonsággal azon helyzetben va­gyunk, hogy az alkalmas nedves anyagok vagy azok nagy mértékben koncentrált oldatainak megválasztása által még ha- 60 tártalan mennyiségű levegő vagy gázok relatív és ezáltal abszolút nedvességét is előre oly pontosan megszabjuk, vagy fenntartsuk, amint ez eddig lehetséges nem volt. 65 Példa. Konyhasó esetében, melynek víz­ben való oldhatósága meglehetősen ál­landó és minden hőmérsékletnél közel azo­nos és melynek ennélfogva a hőmérséklet­tel csak igen kis mértékben változó, re- 70 latív nedvességre kell vezetnie, nagy­számú oly kísérlet által, melyeket egy­részt nagy mértékben szárított és más­részt nagy mértékben nedves levegővel foganatosítottunk, megállapítottuk, hogy 75 a nedves só felett jelentékeny sebességgel mindkét irányban beálló relatív légned­vesség úgy 18°-nál, mint pedig 24°-nál át­lag közel 75%. A kísérleteket, melyeket mindenek előtt vegytiszta konyhasóval 80 végeztünk, azután kevésbbé tiszta sóval, sőt műszaki konyhasóval is folytattuk, anélkül, hogy emellett a 75%-nyi nedves­ségtől említésre méltó eltéréseket talál­tunk volna. 85 Ezen 75% relatív nedvesség, mely a va­lódi értékhez mindenesetre igen közel fek­szik, 18°-nál a levegő 11.6 g/m3 és 24°-nál a levegő 16.3 g/m3 abszolút nedvességtar­talmának felel meg. 90 Azonos módon minden más hőfok szá­mára is meglehetős biztonsággal számít­hatjuk ki a konyhasó fölött beálló abszo­lút légnedvességet. 20°-nál pl. 13 g/m3 , 30°-nál pedig 22.8 g/m3 abszolút légned- 95 vesség adódnék. Ami már most a relatív légnedvesség azon fokát illeti, mely a különböző nedves anyagok vagy azok nagy mértékben kon­centrált oldatai felett beáll, erre nézve a 100 következő, önkényesen kiválasztott soro­zatot adjuk meg, amelyben a légnedves­ség fokozatosan csökken: kaliumsulfat, kristályos szóda, 105 káliumklorid, ammoniumszulfát, konyhasó, ammoniumnitrát, kalciumnitrát, 110 hamuzsír, kalciumklorid, kristályos foszforsav.

Next

/
Oldalképek
Tartalom