89052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges szilárd masszának ill. ebből való használati tárgyaknak előállítására

Megjelent 1930. évi október hó 234-én. - • • _ MAGYAR KTRÍLYI AHK ' SZABADALMI BTRÓSlG SZABADALMI LEÍRÁS 89052. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges szilárd masszának, ill. ebből való használati tárgyaknak előállítására. Mihályi Lajos gyógyszerész Nagyvárad. A bejelentés napja 1924. évi szeptember hó 23-ika. Ismeretes, hogy állati fehérjék ásványi anyagokkal egyesítve, igen jó ragasztó­anyagot, illetve oly plasztikus masszát szolgáltatnak, mely a megszáradás után 5 szilárd, kemény anyaggá válik. Ezeknek a masszáknak SLZ cl hátrányuk van, hogy egyrészt nem eléggé tartósak és ragasztó, ill. összeálló képességüket nem tartják meg elegendő hosszú ideig, másrészt pe-10 dig, hogy használati tárgyak előállítására csak úgy használhatók fel, ha képlékeny állapotukban hozatnak a kívánt formába, ami, mint minden képlékeny masszánál, a formálás utáni szárítással járó külön-15 böző hátrányokkal van összekötve, me­lyek a kész tárgyak minőségét károsan befolyásolják. A találmány tárgyát már most oly el­járás képezi, melynek segélyével szintén 20 állati fehérjékből (albuminátokból, pro­teinekből) oly mesterséges masszát állít­hatunk elő, mely ellentétben az eddigiek­kel, egyrészt rendkívül tartós és másrészt már száraz állapotában, vagyis előzetes 25 képlékennyététel nélkül, sajtolható a kí­vánt formába. Az így készült tárgyak külsejükben a megtévesztésig olyanok, mint a porcellántárgyak, de ezeknél sok­kal olcsóbbak és törés ellen sokkal na-80 gyobb ellentállást mutatnak. Ezt a találmány szerint főleg azáltal érjük el, hogy a feldolgozandó fehérjéket, bomlásuk elleni megvédés céljából, az el­járás folyamán megfelelően konzerváljuk, 85 továbbá a belőlük nyert masszának már száraz, porított állapotában oly ragasztó-, ill. öszeálló képességet kölcsönzünk, hogy azt ezen porított állapotában, a képlé­kennyététel kikerülésével, sajtolás útján egységes, szilárd és rendkívül tartós 40 testté tömöríthetjük. Maga az eljárás a következő: Állati fehérjét először is a benne tar­talmazott szerves vegyületek oldása cél­jából valamely fémnek, (főleg magnézium- 15 nak, kalciumnak, lithiumnak, nátrium­nak, káliumnak) oxydjával vagy hydr­oxydjával, továbbá ammóniákkal hozunk össze. Az ezáltal nyert, lúgos, folyós anya­got, melynek igen nagy ragasztóképessége 50 van, acetylsalicilsavval keverjük, mely az állati fehérjére konzerváló hatást gyako­rol és annak bomlását megakadályozza. A keveréket ezután teljesen beszárítjuk, a száraz állapot elérésénél porítjuk és az- 55 tán savgőzök hatásának teszük ki mind­addig, míg annak egy feloldott próbája neutrális hatást nem mutat. A leírt módon nyert porított anyagot, mely minden bomlás ós elváltozás nélkül 60 bármily hosszú ideig eltartható, haszná­lati tárgyak készítése céljából erősen lú­gosított formaldehyddel impregnáljuk, miáltal annak ragasztó és összeálló ké­pessége oly rendkívüli mértékben fokoz- 65 tátik, hogy abból a kívánt tárgyakat meg­felelő formákban minden további nélkül közvetlenül sajtolhatjuk. Az így nyert tárgyak mindjárt a sajtolás után is, de még inkább néhány napi állás után, tel- 70 jesen szilárdak és használatra készek. A felsorolt anyagokkal kapcsolatban a kerámiai iparban és a mesterséges masz­szák gyártásánál szokásos pótanyagokat alkalmazhatjuk, mint pl. kaolint, bolust, 75 krétát, silikátokat stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom