89023. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán és gőzerőtelep

ben akkumulálódik és a fent ismertetett tüzelőanyag és légszelepek hirtelen re­verzálására rendelkezésünkre áll. Beállít­ható fojtószerkezetet is alkalmazhatunk 5 oly célból, hogy a hengerekbe beáramló és azokból kiáramló fluidum áramlását és ezzel egyúttal a dugattyúk mindenhatá­sos lökete által igényelt időt szabályoz­zuk. A hengerekben szükséges nyomást 10 levegőnek a hengerekkel közlekedő, alkal­mas térfogatú légtartályba vagy tartá­lyokba való beszivattyúzásával érhet­jük el. A berendezés az elégés megindítására 15 vagy a meggyújtásra szolgáló készüléket is tartalmaz. Ez oly elemekből áll, ame­lyek a kazán mellső vagy hátsó része vagy mindkét rész felől lángokat lövel­nek az égési kamra felső felületének 20 hossza mentén, a fúvókák kibocsátotta tüzelőanyag- és légsugarak útjába. A meggyújtásra szolgáló készülék a rajzo­kon nincsen feltüntetve. A működési körfolyamot az alább kö 25 vetkező példával részletezzük, amikor is feltételezzük, hogy a szelepszerkezet hajtóműve, valamint a tüzelőanyag el­égetése megindíttatott és a kazán szabvá­nyos üzemi állapotot ért el: közvetlenül 80 a szelepek reverzálását követő periódus kezdetén kb. 15° C hőmérsékletű hideg levegő áramlik be a bebocsátó nyílásokon át pl. a kazán jobb oldalán, mimellett a? ezen oldalon lévő légcsapószelep akként 35 van beállítva, hogy a levegő a regenerá­tor és a külső köpeny között felfelé áram­lik, majd jobbról balra a jobboldali gene­rátoron halad át, amikor is abból hőt vesz fel és kb. 800° C hőmérsékleten távo 40 zik. A felhevített levegő tovább áramlik és pedig előbb jórészt felfelé és azután a fúvókalemezek mentén az égési kamrába tódul, ahol az a tüzelőanyaggal kevere­dik, mely e magas hőmérsékleten azonnal 45 meggyullad. Az elégés az égési kamra belsejében fejeződik be, mely ezen célra elegendő köbtartalommal készül és amely­ben az égési gázok kb. 1650° C hőmérsék­letet érnek el. Az igen forró gázok jobb-50 ról balra a főhevítőelemek mentén áram­lanak, amikor is hőt adnak le és így hő­mérsékletük kb. 850° C-ra csökken. Az immár részben lehűlt gázok a baloldali égési kamrán át, mely, minthogy anná] 55 a tüzelőanyag táplálása szünetel, most hatástalan, a baloldali regenerátoron ha­ladnak keresztül, amikor is megmaradt, rendelkezésre álló hőjük nagyobb részét leadják és ezen regenerátorból kb. 60° C hőmérsékleten távoznak. A baloldalon 60 lévő csapószelep akként van beállítva, hogy az ezen oldalon lévő légbebocsátó nyílásokat elzárja és a gázokat akként tereli el, hogy azok a fentemlített csator­nák útján a kéménybe áramlanak. A 65 periódus végén és közvetlenül a szelepek legközelebbi reverzálásának foganatosí­tása előtt a jobboldali regenerátor néhány hőfokkal kissé lehűlt, a baloldali regene­rátor pedig ugyancsak néhány hőfokkal 70 kissé felmelegedett. A szelepek reverzálá­sának megtörténtével tüzelőanyag bocsát­tatik be a baloldali égési kamrába, míg a jobboldali kamra táplálása megszűnik, mimellett a levegőnek és az égési gázok- 75 n ak a kazánon való átáramlása balról jobbra történik. A baloldali regenerátor most hőt közöl a beáramló hideg levegő­vel, a jobboldali regenerátor pedig a gá­zokból, mielőtt azok a kéménybe távoz- 80 nak, hőt vesz fel, mimellett a hőkicserélő­dések sorrendje a fent leírthoz hasonló. A vízcsöveket érő gázok hőmérséklete 1650—800° C között változik, ahol is a nagyobb érték a működő égési kamrához 85 legközelebb eső csősorra a kisebb érték pedig a működésen kívül lévő égési kam­rához legközelebb eső csősorra vonatko­zik. Ily módon előbb a kazán egyik oldala és azután a kazán másik oldala veszi fel 90 felváltva a maximális hőt. A berendezésben folyékony vagy por­alakú szilárd tüzelőanyagot is használ­hatunk, ahol is a tüzelőanyag táplálását és a vezérlő szerveket ennek megfelelően 95 képezzük ki. Szénporból álló és hasonló tüzelőanyagok esetén (7—11. ábrák) a (J) rázószerveket alkalmazzuk, mimellett a porított tüzelőanyagnak a két égési kam­rába való bebocsátása és a táplálás meg- 100 szakítása a fent ismertetett módon törté­nik. Némely szilárd tüzelőanyagnál fo­lyékony salak képződhetik, mimellett a berendezésben arról gondoskodhatunk, hogy ezt a salakot megfelelő időközökben 105 az égési kamrák fenekéről elvezethessük. Mindegyik rázószerv gyakorlatilag véve a kazán egész hosszára kiterjedő (25) szekrény és a (26) köpeny belsejében van felfüggesztve, a (27) csuklósrudak segé- 110 lyével és a rázószervek lengetése a (28) excenter segélyével történik, mely a vil­lamos mótor segélyével, alkalmas áttételű kerékmű közbeiktatásával hajtott (30) tengelyre van felerősítve. A rázószerv 115 feneke a szűk (31) hasítékokkal van át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom