89023. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán és gőzerőtelep

végbemenő hőközlés foka az eddiginél nagyobb. Ennek folytán a találmány sze­rint szerkesztett kazán a vízcsövek igen csekély fűtőfelületével éri be, mely az 5 eddigelé alkalmazott bármely típusú, azo­nos gőzfejlesztő képességű kazánénak csak 10%-a. Ehhez képest a találmány szerint az eddiginél rövidebb vízcsöveknek csak négy vagy hat sorával is beérjük, mimel-10 lett a csövek hossza akként van meg­szabva hogy az égési kamrák kívánt köb­tartalmának felel meg. Ha túlhevítőt alkalmazunk, úgy azt a mindkét oldalon lévő vízcsövek sorai kö-15 zött centrálisán helyezzük el. A tűzhely­gázok ily módon a vízcsövek fűtőfelületé­nek fele mentén haladnak el, mielőtt a túl­hevítő csöveket érnék. A szelepeket működtető elemek elrende-20 zése olyan, hogy bizonyos meghatározott időszakban a légkörből vett hideg levegő az egyik regenerátoron áramlik át, annak hatása alatt felmelegszik, az első égési kamrába jut, ahol az oda bebocsátott 25 tüzelőanyaggal keveredik, minxellett a tüzelőanyag elég és az égéstermékek hő­mérséklete magas fokot ér el, mely égés­termékek a iőhevítőelemek között és men­tén áramlanak tova, hogy a bennük rejlő 80 hő nagyobb részét a gőznek adják át, azután az égéstermékek a második égési kamrán áramlanak át, melynél a tüzelő­anyag táplálást megszakítottuk, majd a második regenerátoron haladnak át, ahol 85 is a még bennök visszamaradt hő nagyobb részét adják át, továbbá a köpeny belsejé­ben alkalmazott említett csatornákon át a kéménybe vagy a füstlyukba tódulnak és végül a légkörbe távoznak valamivel a 40 légköri hőmérséklet fölötti hőmérsékleten. Az említett előre meghatározott időszak végén a szelepek akként működtetnek, hogy a levegő és az égéstermékek áram­lási iránya megfordul, míg a tüzelőanyag 45 táplálása az első égési kamránál megsza­kad, a másodiknál pedig megindul. Ekként az egyik regenerátor kimerül, mialatt a másik hőt szolgáltat, hasonlóan a regene­rációs olvasztókemencékkel kapcsolatban 50 általában ismeretes működéshez. Ha a gőzfejlesztésre tüzelőanyag gya­nánt aránylag alacsony kalóriás gázt használunk, úgy kívánatos, hogy azt a regenerációs úton felhevített levegővel 55 való elégése előtt regenerációs hevítésnek vessük alá, mivel annak tömegaránya a levegőhöz képest jóval nagyobb, mint világítógáz vagy a kokszolókemencéből származó gáz esetén. Ezen célból mind­egyik regenerátort szakaszok két soroza- tí0 tára osztjuk egymással párhuzamos elren­dezésben, ahol is az egyik sorozat a gáz, a másik pedig a beáramló hideg levegő céljaira szolgál, mimellett alkalmas gáz­elosztócsövekről gondoskodunk, amelyek 65 a regenerátornak gázszakaszaihoz vezet­nek. Mindkét szakaszsorozatot az égéster­mékek hevítik fel, melyek a kémény felé haladó útjukban ezen szakaszsorozatokon áthaladnak. 70 Azt a kamrát, amelyben bármely adott pillanatban az elégés végbe megy és mely ennélfogva a legmagasabb hőmérséklet­nek van alávetve, az egyik oldalon tűzálló anyagból álló vízhűtésű fal, a másik olda- 75 Ion pedig a főhevítőelemek határolják. Ekként minden hő, mely az égéstermékek­ből az említett falra származik át, majd­nem teljes egészében átvívődik a gőzre és pedig akár a főhevítőelemekre ható sugár- 80 zás, akár pedig az említett falban lévő visszáramú vízcsövekbe való vezetés út­ján. Ily módon a működésben lévő vagy magas hőmérsékletű égési kamrából eredő sugárzási veszteségek a minimumra csök 85 kennek. Azonkívül mindegyik generátor nak forró vége az említett, tűzálló anyag­ból álló fal feléi, annak hidegebb vége pe­dig a külső köpenyfelé irányul. Ennél­fogva a regenerátorokból vagy a külső 90 köpenyből származó sugárzási hővesztesé­gek szintén a minimumra csökkennek. A találmány szerint szerkesztett kazá­nokban az égéstermékeknek a légkörbe való kibocsájtásuknál mutatkozó hőmér 95 séklete semmiképen sem függ a kazán bel­sejében lévő víz és gőz hőmérsékletétől, sem pedig attól a hőmérséklettől, amelyre a levegő a tüzelőanyaggal való elégés előtt előmelegíttetik, amint az az ismert 100 típusú tüzelőanyag-megtakarítókészülé­keknél mutatkozik; így a találmány tár­gyánál elérhető ár, hogy a szóbanforgó hőmérséklet tényleg csak valamivel ha ladja meg a környező levegő hőmérsékle- 105 tét. A távozó gázokban elveszített csekély hőmennyiség a regenerátorokból vagy a külső köpenyből származó csekély sugár­zási veszteséggel kapcsolatban lehetővé teszi azt, hogy a kazán hőhatásfokának no igen nagy értékét érjük el. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy 90%-ot meghaladó hatásfokok érhetők el közön séges üzemfeltótelek között. A füstgázok ily alacsony kibocsátási hőmérsékleteinél 115 a kéményhuzam egymagában nem bizto-89023

Next

/
Oldalképek
Tartalom