89019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás turbinalapátok előállítására

— 2 — ján vannak egymással kapcsolva és alkalmas erőforrás segélyével hajthatók. A csíkot előnyösen a görgők között hosszában kevéssel nagyobb sebességgel toljuk 5 előre, mint a görgők forgásuk által azt továbbítani törekednének. Ennek következtében a görgők sima, kemény felületei a csíknak sima, kemény és csiszolt felü* leteket adnak. Az a körülmény, hogy a 10 csíkot a görgők között előretoljuk, ahelyett, hogy egyedül súrlódás útján továbbítanék, még azt az előnyt nyújtja, hogy a csík egyenes, tehát elhajlásoktól és elcsavarásoktól mentes marad. A csík a 15 lapátnak megfelelő rövid darabokból vagy egy jelentékeny hosszúságú darabból állhat, amelyből azután két vagy több lapátot a kellő hosszúságban vágunk le. A görgők bizonyos tekintetben kölyűk 20 gyanánt is működnek. A csíknak a 2. ábrán látható módon való görbítése után a beömlési és kiömlési éleket meg kell köszörülni, a hajtóközeggel való ütközések elkerülésére és 25 hogy a szomszédos lapátok között a kellő keresztmetszetű csatorna képeztessék. Ezt a köszörülést egyszerű berendezés segélyével eszközölhetjük, amilyen például a 3. és 4. ábrán látható, amelyeken (11) jelzi 80 az alapzatot, amelynek a felső oldalán sima, kerek (12) kiemelkedése van; ez a kiemelkedés a lapát munkafelületi görbületének felel meg. Ennek célja az, hogy a csík mozgása közben vezettessék és el-35 kerüljük annak bármily okból való tartós deformátióját, de különösen akkor, amikor a maró hatása alatt áll. Az alapzat végein (13) és (14) dugattyúk vannak elrendezve, amelyeknek megfelelően ala-40 kított végeik vannak, hogy a lapátmunkadarabot meg ne sértsék. A dugattyúkat a munkadarabhoz erősen hozzászorítják a (15) nyomórugók, amelyek egyfelől a dugattyúkon alkalmazott ütközőgyűrűkhöz, 45 másfelől pedig a (17) tok (16) harántrúdjaihoz támaszkodnak. A dugattyúk között megfelelő alakú forgó (18) maró van ágyazva, amely a lapát hátsó felületén levő anyagot az oldalélek képzése céljá-50 ból lemarja. Ez a maró ismert szerkezetű lehet. A maró a fémet a lapát egész hátsó felületéről vagy csak az oldalairól távolítja el. Általában előnyös, ha a maró a fémet csak az oldalakról távolítja el, 55 amelyek rendesen egyenesek és érintő* irányúak vagy megközelítően érintőirányúak a hátsó felület közepét alkotó görbített részhez képest. Amint említettük, a hátsó felület alakja tetszőleges lehet, csak a marónak kell megfelelő alakúnak 60 lenni. A maró úgy van kiképezve, hogy a hátsó felület mindkét oldalát egyszerre marja le. Ennek előnye az, hogy a munkadarab a megmunkálás közben nincsen alávetve oldalirányban elhajlító hatás- 65 nak. Ha a (12) kiemelkedés a kellő alakban van kiképezve, a maró nem távolíthat el egyik ponton több anyagot, mint a másikon, ami megrontaná a munkadarab egyenletességét és bizonyos mértékben 70 egyenlőtlenné tenné annak a turbinának működését, amelyben a lapát alkalmazandó. Az 5. ábrán kész (19) lapát látható végei úgy vannak vágva, hogy (20) csapó- 75 kat képeznek, amelyeknek segélyével a lapát a tartóberendezésen tetszőleges, ismert módon, pl. szegecselés, hegesztés stb. útján erősíthető meg. A 6. ábra világosan mutatja, mennyi 80 nyersanyagot kell levágni tömör, kerek munkadarabból a lapátoknak a régi eljáfás szerint való előállításánál. (21) jelzi a kész lapátot és (22) a munkadarabot, amelyből a lapát levágatott; meg jegy- 85 zendő, hogy a munkadarab átmérője kevéssel nagyobb, mint a lapát szélessége. A javított előállítási eljárásnak az a nagy előnye, hogy lényegesen csökkenti a gépmunka költségeit és nagymennyiségű 90 drága anyag megtakarítását teszi lehetővé. Az eljárás továbbá csökkenti a szerszámok és különleges berendezések költségeit. Azáltal, hogy a csíkot a lapos állapotban símítjuk vagy csiszoljuk, ami 95 nagyon egyszerű műveJet, valamint hogy az elkészített görgőkkel eszközöljük, sokkal jobb lapátot kapunk, mintha a csiszolást görbített felületeken végeznők, amint az régebben történt. Könnyen belátható, 100 hogy nehezen lehet a szerszámok minden nyomát kis sugárral görbített felületből eltávolítani, amely felület késszerű élekben végződik. Az ily művelet költségei mellett jelentékeny a veszélye annak, 105 hogy a köszörült élek megsérülnek vagy az élek az erre a célra alkalmazott csiszolóvásznat elvágják. A javított elrendezés lehetővé teszi azt is, hogy a lapát hátsó felületén alkalmazott reszelési mű- no veletet mellőzzük. Ennek következtében a lapát munkafelülete nagyon sima és tökéletesen csiszolt, szerszámok nyomaitól mentes, a lapát egyenletes vastagságú a megfelelő pontokon és a kellő módon 115 köszörült élei vannak, megfelelő beömlési és kiömlési szegekkel. Természetesen a lapát alakja keresztmetszetben nagy mér-