89018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés positív ionáramok létesítésére
— 2 — termelő elektróda gyanánt szolgál, inig másikát a (4) hártyaelektródának a bura belső felületén való létesítésére használjuk. Rövidség kedvéért az iontermelő (ioij-5 generáló) elektródát a következőkben genodának nevezzük. A (2) genoda wolframból, molibdaeriből, vagy nikkelből állítat. A (4) hártyaelek-tróda képezésére szoigáló fémgőz forrását 10 képező (3) szálazat célszerűen wolframból áll, noha más anyagok is használhatók. A (2) és (3) szálazatok a (9) talpba ismert módon beforrasztott (5, 6), ill. (7, 8) be-, vezető huzalokhoz vannak kapcsolva. Kélb sőbb ismertetendő okokból a yen ódának a bevezető huzalokhoz való kapcsolási helylyel szomszédos szakaszát (10) hengeres elektróda veszi körül. A (11) és (12) beforrasztott huzalok a (4) és (10) elektródák-20 hoz vezethetnek áramot. A pozitív ionok termelésére szolgáló anyag bevezetésekor a burának és az elektródáknak gázmenteseknek kell lenniök s a bura terének légüresnek kell lennie. A 25 caesiumot vagy rubidinmot egy a burával közlekedő és a kívánt fém fejlesztésére alkalmas anyaggal töltött redukciós csőből juttathatjuk a burába. Ilyen anyag gyanánt caesiumchloridnak és fölös mennyi-30 ségű redukálóanyagnak, pl. magnésiumnalc vagy kálciumnak keverékét használhatjuk. Ha elegendő mennyiségű caesiumot vagy más kívánt anyagot juttattunk f'őzforrás gyanánt a burába, utóbbit szo-35 kott módon leforrasztjuk, mint ez (13)-nál jelezve van. Ha az olyan készüléket, -mint amilyen az 1. ábrán van feltüntetve, bármely okból kizárólag pozitív ionvezetéssel kell mű-40 ködtetni, a pozitív elektródát, amelyen az ionok termelendők, elég magas hőfokra kell hevíteni s kellő pozitív potenciállal kell ellátni. E célból az 1. ábra (2) elektródáját az (5, 6) vezetékek árama révén 45 felhevítjük, míg az alkalmas (14) feszültségforrást a (15, 16) vezetékek révén úgy kapcsoljuk a (2) genodához és a (4) hártyaelektródához, hogy a genoda pozitív legyen. A (16) áramkörbe galvanométer vagy 50 más mérőszerkezet iktatható. A (10) védőhenger a (17) vezeték révén van a (14) forrással kapcsolva, a benne folyó áramot azonban nem mérjük. Az ilyen kapcsolás mellett a készülék törvényszerűségei sza-55 hatosabbiin állapíthatók meg, mint ha a bevezető huzalok révén hűtött szálszakaszokban folyó áramot is bevonnók a mérés körébe. Az ismertetett készülékben nyerhető áram a pozitív ionemissiótól és az alkal- 60 mázott feszültségtől függ. (Ezentúl az „ion" előtt a „pozitív" jelzőt rövidség kedvéért elhagyjuk.) Az ionemissió a genoda hőmérsékétől és az aktív gázalakú anyag gőznyomásától függ. , 65 Azon kritikus genodahőmérsék, amely fölött ionemíssió létesíthető, kissé függő a készülékben alkalmazott iontermelő anyag minőségétől és egyéb feltételektől is, de általában azt mondhatjuk, hogy bármilyen 70 adott genodaanyagra megszabható egy bizonyos hőmérsék, amelynek túlléptével a genodára ütköző atomok azt ionok alakjában hagyják el. Ha caesiumot, mint aktív anyagot tartalmazó készülékben, a genoda 75 wolframból áll, a kritikus hőmérsék kb. 1000—12000 között ingadozhat. Az ionemissió a genodahőmérséktől független, hacsak a genodahőmérsék meghaladja a kritikus értéket. A kritikus hőmérsék pon- 80 tos értéke adott körülmények1 között minden egyes készülékre megállapítható. Ha a genodahőmérsék a kritikus határ fölött van, a nyerhető ionemissió a gőznyomással arányos. 85 A gőznyomást különböző kívánt értéken állandósíthatjuk külső fűtés, vagy állandó hőfokon tartott olajfürdő stb. révén. Ezen külső hőmérsékszabályozó szerv az 1. ábrán (18) vonallal van jelölve. Megjegy- 90 zendő hogy a találmány más foganatosítási alakjainál is alkalmazható hasonló hőmérsékszabályozás. A gőznyomást aszerint választjuk meg, hogy a pozitív ionokat miként óhajtjuk 95 hasznosítani. Általában ajánlatos a pozitív ionokat a találmány értelmében olyan feltételek mellett létesíteni, hogy a kisülési térben ne lépjen fel egyidejűleg ütközés révén pozitív ionizálás. Az 1. ábrabeli 100 készüléknél, ha csak pozitív ionvezetést alkalmazunk, a nyomás sokkal nagyobb lehet, mintha elektronvezetés is lép fel. Ha az ionvezetést elektronvezetés kíséri és mint pl. a 4. ábrabeli typusú készülék- 105 nél az elektronáram vezérlése is kívánatos, a nyomást azon érték alatt kell tartani, amelyen a gőzben fellépő elektronkisülést számottevő ütközési ionizálás kisérné; caesium esetén e nyomás 70° alatti no hőmérséknek felel meg. Az alkalmazandó hőmérsék azonban a tekintetbe jövő ké- , szülék geometriai szerkezetétől is függ. A caesium gőznyomása 70°-on. kb. 0.0001 mm (egy tized micron) higanyoszlopnak felel 115 meg. A gőznyomásnak nem szabad akko^
