89015. lajstromszámú szabadalom • Drótnélküli jelzési berendezés

toztatja meg, mint a (20) tekercs az (5) tekercshez képest. Az ellenkező elrendezés révén a tekercsek viszonylagos helyzetének ellenkező változása érhető el. A 5 rácselektróda és lemezelektróda kapcsolódási fokának viszonylagos változásai tehát mások, mint abban az esetben, amikor az orsó központosán van elrendezve. Ahelyett, hogy a kondenzátort az 1. áb-10 rában feltüntetett módon a rácselektróda és lemezelektróda közé iktatnák, a (21) kondenzátor a lemezelektródával összekötött (5) primer tekercshez párhuzamosan kapcsolható. Ez a kondenzátor a belső 15 áramkör villamos állandóit oly módon változtatja meg, hogy megakadályozza, hogy a belső rezgések energiát fogyasszanak. Ez azon körülmény folytán következik be, hogy a (21) kondenzátor változtatásánál 20 a léghíjas edény lemezelektródaáramkörének tényleges induktanciája megfelelően változik. Bizonyos beállítási helyzetekben a léghíjas edény lemezelektródaáramkörének reaktanciája a belső rezgések frekven-25 ciája számára kapacitási reaktanciává válik, míg más beállítási helyzetekben az indukciós reaktancia csökken. Bizonyos esetekben a kivezetési áramkör indukciós reaktanciájának csökkenése a mellékrez-30 géseknél a mellékrezgések keletkezésének törekvését csökkenti és más esetekben az a frekvencia, amelynél a mellékrezgések fellépni törekszenek, oly módon változik meg, hogy a mellékrezgések zavarólag nem 35 hatnak. Bizonyos áramkörelrendezéseknél az ismertetett eredmények az említett viszonyok kombinációja folytán lépnek fel. A mellékrezgési áramkör állandóinak szabályozása az eredő jelenségek összes ma-40 gyarázatának közös alapgondolata. A (21) kondenzátornak még további előnye is van. Ez abban áll, hogy a lemezelektródaáramkör hatástényezőjét megjavítja. Minthogy ezen hatás teljes és pontos 45 elméleti igazolása nagyon bonyolult, ennélfogva ennek magyarázatául röviden a következőket említjük meg: A léghíjas edény azonos módon működik, mint nagyfrekvenciájú rezgéskeltő, amely 50 az anóda és katóda közé van iktatva és amelynek révén keletkező feszültség a rácselektróda feszültségének függvénye. Ez a rezgéskeltő oly képen fogható fel, mintha az áramot a léghíjas edény belső impe-55 danciáját és a kivezetési áramkör külső impedanciáját tartalmazó áramkörön hajtaná keresztül. Minthogy az (5) tekercs a levezetési reaktancia folytán indukciós reaktancia gyanánt hat, a léghíjas edényen átmenő áram a működési feszültség- 60 hez képest visszamarad. Ha azonban a (21) kondenzátor az (5) tekercshez párhuzamosan van kapcsolva, akkor az (5) tekercsen átmenő összetevőre az áram vezető összetevője rétegeződik. Ezen össze- 65 tevők algebrai összege összegeződésnél olyan áramot ad a léghíjas edényen keresztül, amely megközelítőleg fázisban van az üzemfeszültséggel. A találmány értéke azonban abban áll, 70 hogy az ismertetett segédeszközökkel vagy az ezekkel egyenértékű alkatrészekkel elért eredmények rendkívül fontosak és független azon magyarázatoktól, amelyek az elméleti fejtegetések helyességére vagy hely- 75 telenségére vonatkoznak. A gyakorlatban a hullámhossz változtatása a (18) és (19) tekercseknek a (22) orsó segélyével való elforgatása útján történik. A kívánt hullámhossz elérésénél a 80 (21) kondenzátort szükség esetén úgy állítjuk be, hogy az antennában a lehetséges legnagyobb frekvenciateljesítmény keletkezik. Ha nagyon pontos hullámhosszt kívánunk, úgy a (22) orsót és (21) kondenzá- 85 tort újból be kell állítani. Mindenik berendezés számára táblázat állítható össze, amelyről a (21) kondenzátor alkalmas beállítása a különböző hullámhosszak számára közvetlenül leolvasható, vagy pedig 90 a hullámhosszak az antennatekercs és (21) kondenzátor beosztásán feltüntethetők. Általában azonban adott táblázat vagy hullámhossz-beosztás csakis azonos állandókkal bíró antenna vagy antennák számára 95 felel meg. Bizonyos esetekben kívánatos, az (5) tekercs oly módon való méretezése és a (21) kondenzátor oly módon való megválasztása, hogy azok zárt hurkot képeznek, 100 amely a kívánt antennaáram kettős frekvenciájával ráhangzásban van, ami a kettős frekvencia nagy összetevőjét az antennától elzárja. Tetszőleges alkalmas módon megfelelő IOÍ (23) lemezelektródaáramforrás köthető öszsze az áramkörrel, például párhuzamosan a nagy kapacitású (24) kondenzátorral. Továbbá alkalmas segédeszköz rendezhető el, amelynek révén a rezgéskeltő által szol- n( gáltatott rezgések megindíthatok, megszüntethetők, vagy betűkulcs, beszéd vagy más átviendő jelzések szerint megváltoztathatók, illetve módosíthatók. Az ezen cél elérésére szolgáló segédeszközök általánosan 1 li ismeretesek, miért is azok ismertetése felesleges és elégséges annak megemlítése,