89013. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfrakvenciájú villamos rezgések segélyével való jelzésre

a nagyfrekvenciájú rezgések éppen elég nagyok, hogy a kisfrekvenciájú rezgések maximumát vigyék át. Más szavakkal a kisfrekvenciájú rezgések görbéje a nagy-5 frekvenciájú rezgéseket burkolva, egészen a zérusvonalhoz közeledik és a görbét ez a zérusvonal nem metszi; másrészt a nagyfrekvenciából a burkológörbe és a zérusvonal között semmi sem marad kihasználó latlanul. A módosulási folyamat jobb megértésére szolgál az 1. ábrában feltüntetett karakterisztika-görbe, amely a kivezető áramkör árama és az említett szerkezetű 15 erősítőkészülék bevezetési feszültsége között fennálló viszonyt szemlélteti. Ezen görbénél az abscisszára a bevezetési feszültségek értékei és az ordinátára a kimenő áram értékei vannak felvive. 20 Ha két különböző (C) és (F) pontban azon hatást vizsgáljuk, amely egyenlő pozitív (CD) és (FG) feszültségeknek a rácselektrodához való hozzáadása folytán bekövetkezik, úgy azt látjuk, hogy a rács-25 elektróda feszültségének ezen két egyenlő növelése az erősítőkészülék elektródái között levő légtéren átmenő áramot az, (F) pontban jelentékenyen nagyobb mértékben növeli, mint a (C) pontban. Az erősí-30 tés tehát az (F) pontban nagyobb, mint a (C) pontban. Tegyük már most fel, hogy a (CD) vonal vagy az ezzel egyenlő (FG) vonal a nagyfrekvenciájú feszültségnek csekély növekedését jelöli, míg az elektro-35 dák között a kivezető áramkörben levő telep következtében átmenő áram a rácselektrodához vezetett kisfrekvenciájú feszültség révén a (C) ponttól az (F) pontig változik. Világos tehát, hogy ekkor a 40 nagyfrekvencia erősítése úgy növekedik, mint ahogy nő a rácselektrodának a kisfrekvencia révén kölcsönzött feszültség a (C) ponttól az (F) pontig. Tegyük már most fel, hogy a rácselek-45 troda rendes feszültsége, ha ahhoz sem nagy, sem kis bevezetési frekvencia nincsen kapcsolva, olyan nagy, hogy az elektródák között átmenő áram az (AM) ordinátával van megadva. Ezen esetben kis-50 frekvencia hozzávezetésénél feltéve, hogy annak pozitív és negatív értékei egyenlők, az elektródák között átmenő áramot jelentő vonal az (AM) egyenes mindkét oldalán egyenlő vízszintes távolságokra mo.55 zog el és az erősítés minden pillanatban a karakterisztika-görbe azon pontjától függ, amelynél az erősítőkészülék működik, vagyis az a kisfrekvencia feszültséggörbéjének alakjától függ és tényleg arányos a karakterisztika-görbe emelkedésével a 60 kérdéses pontban. Ha már most nagyfrekvenciájú rezgéseket is vezetünk a rácselektroda áramkörébe, akkor a nagyfrekvenciájú áram nagysága a kivezető áramkörben az erősí- 65 tés mértékétől, vagyis a karakterisztikagörbe azon részétől, amelynél az erősítő működik, tehát a kisfrekvenciájú feszültséggörbe alakjától függ. A fentiekben meghatározott teljes mó- 70 dosulás feltétele azáltal van adva, hogy a kisfrekvencia feszültsége olyan, hogy az elektródák között átmenő áramot a (O) pontnál levő értéktől a (B) pontnál lévő értékig, vagyis zérusig változtatja. Elmé- 75 letileg tökéletes módosulás végett a kisfrekvenciának a módosító készülékhez vezetett nagyfrekvenciához képest nagynak kell lenni, hogy az erősítő hatás a nagyfrekvenciájú rezgések következtében 80 jelentékenyen ne változzon és csak a kisfrekvenciájú feszültségnek legyen alávetve. Elméleti szempontból az említett viszony legjobb értéke a végtelen, természetes azonban, hogy ez gyakorlatilag nem 85 lehetséges. Azt találtuk, hogy kielégítő jó módosulást érhetünk el, ha a kisfrekvenciájú bevezetési feszültség 3—lö-szer olyan nagy, mint a nagyfrekvenciájú bevezetési feszültség. 90 Tökéletes módosítás céljából továbbá szükséges, hogy a karakterisztika-görbe parabola legyen, amely esetben az erősítőkészülék elektródái között átmenő áram a (B) ponttól mérve a bevezetési feszültség 95 négyzetével arányos. Ezen feltételek mellett a görbe emelkedése, ami az erősítőhatás mértéke, a (B) ponttól az (L) pontig lineárisan növekedik. A teljes és tökéletes módosítás ezen feltételei mellett, ha szi- 100 nuszvonalú kisfrekvenciát alkalmazunk, a módosító készülék kivezető áramkörében fellépő áram görbéjének a 2. ábrában feltüntetett alakja van. Ha a kisfrekvencia kiesik, amikor az 105 energia oly rezgéstranszformátoron megy keresztül, amely csupán a módosító készülék nagyfrekvenciájú kivezetési áramát viszi át hatásosan, akkor olyan alakú nagyfrekvenciájú áram marad vissza, 11c aminő a 3. ábrában van feltüntetve. A vízszintes szakadozott vonalak a nagyfrekvenciájú rezgéseket burkoló szinuszgörbék tengelyét képezik. A fentebb ismertetett megállapítások US tekintetében azt találtuk, hogy olyan nagyfrekvenciájú vivő hullámok előállítása kívánatos, amelyek erőssége az át-