88995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cinkfehér előállítására

_ 4 — kb. 50% tüze'lőanyagmegtakarítás érhető el. Ismeretes ugyan oly eljárás cinkfehér előállítására, melynél a külső hő beveze-6 tése a cinkfürdőbe felülről történik; ezen ismert eljárásnál azonban a cinkgőzök a fürdőfelületről elvezettetnek és egy a fürdőtől elkülönített térben égettetnek el, míg a találmány szerinti eljá-10 rásnál a reakcióhőt a cinkíürdő felett fejlesztjük és reverberálás által újból visszavezetjük a fürdőbe. Az új eljárást hosszú fürdőcsatornában foganatosítjuk, melynek feneke a fém-15 fürdő felvételére szolgáló tartány gyanánt van kiképezve és amelyben a bevitt cinktartallmú fémet vagy fémötvözetet fenékfűtés nélkül megöm'lesztjüik és a cink elpárologtatását megindítjuk. Ezt 20 előnyösen azáltal eszközöljük, hogy a fűtőcsatorna oldalfalait és tetejét anynyira felhevítjük, hogy az azok által visszasugárzott hő a fenéiktartályban levő cinktartalmú fémet vagy fémötvö 25 zetet képes legyen megömleszteni, amit pl. azáltal érhetünk el, hogy egy tüzelés égéstermékeit átáramoltatjuk a fűtőcsatornán. Amint a cmkgőzök képződése megindult, előnyösen előmelegített leve-30 gőt bocsátunk a folyékony fémfürdő fölé, úgy, hogy a cinkpárák részben cinkoxiddá égnek. Az eközben fejlesztett elégési hő az elpárologtatási folyamatra gyorsítói ag hat vissza, úgy, hogy már 85 aránylag kis mennyiségű idegen hőnek a folyamatba kívülről való bevezetése is elégséges a folytonos elpárologtatós biztosítására. A fűtőcsatornában célszerűen több 40 cinktartalmú fémfürdőt kapcsolunk egymásután, amiáltal elér.iük azt, hogy a cink elpárologtatása könnyebben és rövidebb idő alatt indul meg, mintha egyetlen nagy fémfürdőt alkalmaznánk, 45 Ezen esetben a cinkgőzök képződése először a külső hőforráshoz legközelebb levő fémfürdőben indul meg, míg a külső hőforrástól távolabb fekvő fémfűrdőikben a hőmérséklet kisebb. Ha 50 most az első fémfürdőben képződött cinkgőzöket levegő hozzávezetése által részben elégetjük és a cinkgőzöket és a cinkfüstöt az ezen első fémfürdő feletti térből előnyösen lassú áramlással a 55 többi fémfürdő fölött vezetjük tova, akkor az első fémfürdő cinkgőzeinek elégési hője nemcsak ezen első fémfürdő elpárologtatási folyamatát gyorsítja, hanem ezen elégési hő részben a második vagy valamelyik további fémfürdőbe ve- 60 zettetik be; az első fémfürdő cinkgőzeinek egy része emellett csak a második vagy valamely következő fémfürdő felett ég el és az illető fémfürdőre oly hevítő hatást fejt ki, hogy az elpárolog- 65 tatási folyamat egymásután ezen a külső hőforrástól távolabb fekvő fémfürdőkben is megindul és fokozatosan kiterjed a teljes hosszú fűtőcsatornára; a folyamat egyensúlyi állapotát emellett rendkívül 70 kismennyiségű idegen hő bevezetése által fenntarthatjuk. A csatolt rajzon az új eljárás foganatosítására alkalmas, ugyancsak új berendezés vázlatosan van feltüntetve. Az 75 1. ábra a berendezés részben metszett alaprajza, a 2. ábra pedig az 1. ábrán feltüntetett, tört középvonal mentén vett függőleges metszet. 80 A rajzon a például az (a) híd által egymástól elválasztott két (b) és (c) tartány van feltüntetve, mely tartúnyok a cinktartalmú fém vagy fémötvözet befogadására szolgálnak. Az alkalmazott 85 tartányok száma azonban tetszőleges lehet és esetleg egyetlenegy tartány is alkalmazható. A fűtőcsatorna (d, d) oldalfalait és (f) tetejét tetszőleges hőforrás segítségével 90 felhevítjük. A rajzon hőforrás gyanánt a (g) rostélytüzelés van feltüntetve, melynek elégési gázait a fűtőesatorna fémfürdői fölött áramoltatjuk tova. A rajzon feltüntetett foganatosítási 95 pé'ldárúl az egyes fémfürdck középvonalai tört vonalat szolgáltatnak; ezáltal azt érjük el, hegy a tüzelés elégési gázaiból, a cinkgőzökből és a cinikfüstbőí álló forró áram a ferdén elhelyezett (b) 1CK oldalfalakhoz ütközik, amiáltal az ezen falakról visszaverődő hő a fürdőfelületre nagyobb hevítő hatást képes kifejteni. A fűtőcsatornának tört vonal szerint való méghajUtása azon további előnyt nyújtja, ioj hogy a fűtőcsatornának egyes, aránylag rövid és célszerűen egyenes vagy pedig csak gyengén hajló szakaszaiból a (h, k, i) nyílásokon át a fürdő felületére esetleg lerakodó cinkport könnyebben távo- n( líthdtjuk el. A levegő hqzzévezetéséf a célszerűen a tüzelés falazatában kiképezett .(j) csatornákon át eszközöljük, úgy, hogy a levegő az első fémfürdő fölé előmelegített álla- nj pótban jut. A fűtőcsatorna utolsó fém-