88978. lajstromszámú szabadalom • Sebességjelző

Megjelent 250 !>.'>(). évi október hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88918. SZÁM. — VIT/b. OSZTÁLY. Sebességjelző. Melotte Aladár gyáros Remicourt. A bejelentés napja 1922. évi december hó 13-ika. Belgiumi elsőbbsége 1921. évi december hó 16-ika. Ez a találmány olyan hangot adó sebes­ségjelzőkre vonatkozik, amelyeknél forgó csengő belsejében mozgó golyó van elren­dezve. 5 Az eddig használt ily fajta készülékek­nél a csengővel összefüggő lemez sugár­irányú rovatékában elhelyezett golyó, a, csengő forgása közben, súlyánál fogva mozgott és pedig lassabban, mint sem 10 hogy a csengő forgása közben fellépő cen­trifugális erő a golyót a csengő falához hajtotta volna. A találmány szerinti berendezés, amely a centrifugális erőre van alapítva, elég 15 nagy sebességet tesz szükségessé, hogy a centrifugális erő létrejöhessen oly mér tékben, hogy az említett golyót a csengő falához hajtsa. Ebből következik, hogy az ilyen készülékeknek kis sebességgel járó 20 gépekre, így tejfelszedőkre, szeparáto­rokra való alkalmazásánál, azokat a for­gástengelytől, illetőleg a kézi forgattyútól bizonyos távolságban kellett elhelyezni. A találmány értelmében, a golyó mozgá-25 sát, amely a sebességet jelzi, kizárólag an­nak súlya idézi elő és a készüléket a for­gástengelyen helyezhetjük el. A golyónak minden fordulatnál való P működését a csengővel szilárdan össze-80 függő alkatrész hozza, létre, amit a golyó azután elhagy. Ez az alkatrész pl. a csengődob belsejében elrendezett lemea lehet, amelyen a golyó helyet foglal. A gép tengelyével összefüggő csengő 85 nagyobb vagy kisebb sebességű forgása szerint a golyó a csengő kerületének kü­lönböző helyére esik. Ha a kerület alkal­masan megválasztott pontjaira valamely nem hangzó testet helyezünk el, akkor a kerülethez ütődő golyó csak bizonyos 40 meghatározott, az ismert sebességnek meg­felelő helyeken ad hangot. Egy másik foganatosítási alak szerint a csengő a golyó vezetésére szolgáló több alkatrésszel, lemezzel lehet ellátva, ame- 45 lyek a golyót egymásután oly módon be folyásolják, hogy az minden fordulatnál többször ütődik a csengőhöz. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképen vett két foganatosítási alakját 50 szemlélteti. Az 1., 2., 8. és 4. ábrák a készüléknek váz­latos metszetét láttatják a golyónak, a dob forgása közben való, egymásra következő helyzetének megfelelően. Az 55 5. ábra az egyik foganatosítási alakot láttatja axohometrikus képben. A 6. ábra a készüléknek a 7. ábra A—B vo­nala szerint képzelt síkkal való metsze tét. A 60 7. ábra a készüléknek a tengelyre merő leges függőleges síkkal képzelt metszetét mutatja. A 8. ábra egy másik foganatosítási alak metszetét szemlélteti. 65 Amint az 1—4. ábrákon látható, az (1) golyó a (2) dob falán, forgás közben, sza­badon gördülhet. A dob belsejében (3) le mez van elrendezve. Ha a dob a nyíllal megjelölt értelemben forog, a golyót a le- 70 mez felemelve tartja mind addig, amíg a lemez vízszintes helyzetbe kerül (2. ábra). A dob továbbforgásánál a lemez oly hely­zetbe kerül, hogy a golyó azon végig gör­dül és végéről függőleges irányban leesik. 75 A dob további, folytonos forgása és a golyó szabad esése mellett megérthető, hogy amint a 3. és 4. ábrán fel van tün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom