88940. lajstromszámú szabadalom • Berendezés thermoindukciós áramok keltésére
iöbejelentésben foglalt szerkezetnek az alábbi kiegészítésével teljesen eleget teszünk. Legyen a csatolt ábrán sematikus fel-5 tüntetésiben rajzolva I és II paitkóalakú lemezeit vasból készült mágneseik és a Hl/a, Ill/b szintén lemezeit vasiból készült egyenes darab, («, (3, y! ö) vaslemezeikből, vagy nikkellemeaből — szóval 10 permeabiMs anyagból — készült ernyők. Az I ós II jelzésű mágnespatkók (1), (6) tekercse, továbbá az (a, [3, y, ó) ernyők (2, 3, 4, 5) számmal jelaett tekercse egy áramkeltő forrással pl. akkumulátorral 15 vatt össKidkiapcsolva, mellyel az I—-II mágnespatkókat s az (a, fi, y, ó) ernyőket gyengén felmágnesezzük. Az ernyők tekercsei úgy vannak az aramkörbe iktatvai, hogy a mágneskör sarka eilőtt az 20 ternyőriek ugyanolyan nevű pólusa van. Ezáltal elérjük azt, hogy az ernyőket mágnesesen „feltöltöttük" ós akkor már árnyékolásuk is erősebb, mintha nem volna rajtuk mágnesezőtekercs, piert az 25 egynemű mágneses polusok egymást lerontani igyekeznek, továbbá a mágnestörzsből kiinduló erővonalak mintegy megfeszítve vannak, az eléjük helyezett ernyő mágneses pólusának taszító hatása 30 folytán. Az (a, (3, y, ő) ernyőre van szerelve méig a (7, 8, 9, 10) jelzésű tekercs. Ezen tekercsek külön-külön vagy megfelelőiig egybekapcsolva egy szabályozó ellenállás-35 ban végződnek. Figyeljük most az indukció egyik fázisát és a szerkezetben lejátszóidé tüne, ményt pl. hevítésnél: Egyidőben hevítve az (a, [3, y, ö) er-40 nyőknek a polusok előtti részét az I és II jelzésű mágneses patkókból aiz erővonalak, melyek eddig árnyékolva voltak, keresztülhaladnak az ernyőkön a Illa. illetve Illib vasit estekbei. Itt áramok kelet-45 kéznek a reájuk szerelt teker í t;vén yek ben. Mivel a hevités — hatásában azzal az indukáló1 : mozgással egyenlő, mintha a Illa és IHb vastesitekiheB. az I és II mágnespatkókat közelítettük volna, ezért az 50 ipdukciós tekercsekben, a fejlődő áram iránya olyan lesz, hogy egynemű sarkok állanak egymással szemben. Ugyancsak áramok gerjednek az I és II patkó tekercseiben i,s, mert a Illa és Illb rúd tulaj-55 denkópen egy permeaibilis út az I és II mágnesek erővonalai között. Az ernyő hevítése következtéiben tehát EZ összes indukciós tekercsekkel fölszerelt mágnesekben az erővonalak egyensúlyi állapota megzavar taták és ennek kö- 60 vetkeztében a tekercsekben egy minimális erejű áram fut végig. Ámde ennek a minimális erejű áramnak is meg vannak a saját — habár csekély — mennyiségű erővonalai és ezzel a minimális mennyi- 65 glégű erővonallal szaporodnak mindenütt a már meglévő erővonalak. Ez a — habár csekély mennyiségű — erővonal szaporodás azonban már indukálólag hat az I, II, Illa, Illb mágnesek elé szerelt (a, [3, 70 y, <5) ernyőkre, mert ezen ernyők a reájuk szerelt tekercsek következtéiben mint elektromágnesek vesznek részt az indukció folyamatában. Ez az ú. n. „mellékindukció" a mágnes pólusai és az ernyő 75 pólusai között, habár kezdetben csak csekély, ide mégis erővonal, szaporulatot igényel és ezek az erővonalak egyrészt az I, II, Illa, Illb elektromágnesekben és másrészt az előttük lévő (a, fi, y, ő) er- 80 nyők permeabilis anyagán át zárkóznak s így a hevítés kezdeti szakán áteresztett erővonalak az ernyőkkel való indukálás következtéiben megerősödve haltnak vissza a szemben álló mágnesekre. De mivel a 85 •hevítés folytonosan előre halad, az indukció hatás mindig jobban felnövekszik és pedig addig a főikig, míg ennek a felnövekedésnek egyrészt a mágneses kör ellenállása, másrészt a hőben rejlő ener- 90 giamennyiség megfogyatkozása haitárt nem szab. Természetesein ez a mágnesvonalak erős felnövekedése, a termelt áram wattjainak szempontjából előnyös, de viszont 95 sokkal nagyobb hőfogyasztással jár. Az ernyőkre szerelt tekercsekben ugyanis az iíndnkció következtében fellépő áramok miatt erős erővonal-nyaláb keletkezik és ennek a visszahatása az ernyő permeabi- 100 ]is molekuláira abban jelentkezik, hogy azt mindig hirtelenebbül és fekoizódó erővel iparkodik a hő .molekuláris gyorsító rezgése ellenében fékezni, vagyis a mágneses erővonalak útjába rendezni. Tehát 105 itt szintén ,a molekulákban az a fékező erő jelentkezik a termelt áram részéről, mint jelentkezik a dynamógépefe forgatásánál. A különbség csak az, hogy ott a forgó tömegekre hat vissza a " forgással tic ellentett értelemben, itt pedig az ernyő vlas- vagy nikkel molekuláira. Mind a két esetben a visszahatás teljesen arányos a termelt energiával, vagyis a felszaporodó erővonalak dyniamikus, illetve 115 molekuláris mozgást fékező emészitődésével, illetve annak átalakításiával.
