88940. lajstromszámú szabadalom • Berendezés thermoindukciós áramok keltésére

Megjelent lt>104. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88940. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Berendezés thermoinductiós áramok keltésére. Viz Elemér tanár Újpest és Meinhardt Max kereskedő Coventry. Pótszabadalom a 83956. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1923. évi március hó 16-ika. A V—2071. számú szabadalmi bejelentésiben leírt szerkezetnek még meg van az a hátránya, hogy a,z ernyők felhevítésénél a mágneses erővonalak keresik az er-5 iiyöi) a hevítés menete alatt a legnagyobb permabilitású helyeket és csak miután mónden vasmolekula elérte a kívánt hőfokot, tudnak aa I. és II. jelzett mágnesek erővonalai egymással szemben teljes ak-10 cióképesséigbe lépni, vagyis teljes erővonalszámmal indukálni. A szabadalom tárgyát képező berendezés szerinti szerkezet sokkal erősebb óraimterineléisre alkalmas, mint az Edi-15 son, Menges vagy Tesla-féle thermoi-induksciós-készülék, mert a hőnek munkája nemcsak arra terjed ki, hogy az I., m;iiut II. jelzésű mágnesek erővonalait az eléjük szerelt vasernyővel való rövidzárásH 20 beli körből kiszakítsa, hanem még egy szemben álló mágnessarok ellenhatáslát is le kell győzni, ami nagyobb munkát jelent ós így ennek megfelelően több hő is használódik fel indukciós célra. 25 A thermoindukció'ban a hő egyrésze eltűnik és villamos energiájává alakul. E folyamat a következő: Tudvalevő, hogy a mágneses erővonalak a vasmolekuláit rendezni iparkodnak, 30 tehát rendezni iparkoiífriak az ernyő vasmoleikuláiit is, az I. és II. jelzésű mágnesekből kiiinduló erővonalak is. Továbbá minden testnek molekulái höállapotuknak megfelelően molekuláris rezgésben 35 vannak. Ez a rezgés a test hőfokának emelkedésével gyorsul és a test hőfokai nak csökkenésével lassubbodik. A mágneses erővonalak tehát az ernyő vasmolekulái •— mikor az ernyőt hevítjük — a hevítés gyorsító mozgása ellenéiben íé- 40 kezni iparkodnak azáltal, hogy azt mágneses állapotban tcirtjais. E .folyamat teljesen hasonló ahhoz az esetihez, ami a dynamógépek meghajtásánál történik'. A dynamógéipbem keletkezett áram. erővo- 45 nalai olyan dynamikus hatást fejtenek ki, a mozigór észre, hogy azt a forgatás irányával ellenkező irányban törekszik elforgatni s így emésztődik fel a kinétikius energia. 50 Egy másik momentum, a dynamógépeknél az, hogy a mozgató energia a giéip egyes áraimkeltő elemeit — tekercseit — a mágneses mezőnek erőseibb intenzitású helye felé viszi, majd az erőseibibi intenzi- 55 tású helyről alacsonyabb intenzitású pontja felé mozgatja. Egy váltakozó áramú gépnél, ahol az egyes ánmikcltő elemek syncronikusan mennek aiz erősebb vagy gyengébb intenzitású helyek felé, a 60 dynaimikus visszahatás, mely a mozgató energiát felemészti, lüktető hatású, de ezt a .pulzáló visszahatást a mozgó nagy tömeg kiegyenlíti. Ezeknek megállapítása után belát- 65 juk, hoigy a hevítésnél a vasmolekulák gyorsító rezgését okozó energiát akkor fogjuk legjobban felhasználni, ha az ernyő .vasit ömocscil folytonosan erősbödő mágneses hatás ellenéiben hozzuk moleku- 70 láris rezgésibe a hővel. Ebben az esetiben ngyanis a hő, minit molekuláris mozgató erő teljesen fel fog használódni. Mimlezeii elméleti követelményeknek a