88939. lajstromszámú szabadalom • Egybütykös kaptafa

— 101 -tett cipő alá megfelelő sarkot helyezünk, úgy egy ilyen cipő a sarok egész felületével ós a nagy- és kisujjbütyölk alatti pontokon érintkezik a földdel. Ily módon a 5 láb már nem inoghat és a fentebb már említett káros deformáció nem következhetik be. A csatolt rajzon az 1. ábra egy normális jobbláb csontos 10 vázát mutatja hátulnézetben; a 2. ábra egy jobb lábhoz való kaptafának oldalnézete- a 3. ábra ennek felülnézete; a 4. és 5. ábra a kaptafának a 2. ábra 15 A—A ós B—B vonala szeriint vett keresztmetszete. Miként az 1. ábra mutatja, az (a) sípcsont (tibia) függélyes állása mellett a (b) sarokcsont (calca,neus) ferdén áll és a 20 földdel hegyes szöget zár be. Az 1. ábrán bemutatott helyzetben a sípcsont (c) izületi felszíne vízszintesen áll. A sarokcsontnak alsó résziében, az u. n. sarokcsontguimón tudvalevőleg két nyúlvány 25 van, amelyek közül az egyik, (d) (processus medialis tuberis calcanei) rálépiéisnél a földet érinti, míg a másik (f) nyúlvány, mely oldalt fekszik, (processus lateraralis tuberis calcanei) a földdel nem jut érint-30 kezesbe. Ha már most a lábnak oly tartást akarunk adni, mely mellett a kihajló láb keletkezésére hajlamosság nem nyilvánulhat meg, szükséges, hogy a láb hossztengelyét kissé kifelé csavarjuk, 35 úgy hogy az (f) nyúlvány is a láb rálépésénél terhelési pont gyanánt tekintetbe jöhet. Ezáltal a terhelés átvitele a csontos vázról a földre nemcsak a belső, mediális 40 vonalon történik, hanem a nyomás az egész járási felületen egyenletesein oszlik meg, amelyet azért síkalakúra képezünk ki, miáltal a láb inogását járás közben megakad ály o zh a tjük. 45 A 2. ábra a (k) sarokrésznek síkalakú kiképzését oldalról nézve mutatja, a 4. ábra pedig a sarkon oly helyen ve'; keresztmetszet, ahol a sarkcsontgumó fekszik. A (C—C) sík a láb hoisszközéigsíkja. 50 a (D—L') vonal, az u. n. varusvonal a sarok hátsó részének főirányát mutatja. A (C—C) hosszközépsík helyzete a kaptafában a 3. ábra szerinti felülnézetből lát ható. Ezen ábra mutatja, hogy a láib iö.55 mege, illetőleg a kaptafa tömege a jobb láb részére a jobb oldal felé el van tolva, úgy hogy a hosszközépsík, kiváltképen a kaptafa felső részében, egyoldalosan fekszik. A iiosszközépsík helyzetét a kaptafának a talpon az (A—A) és (B—B) síkok- 60 ban mért szélessége határozza meg. A 4. ábrából továbbá kitűnik, hogy a (K—K) sík, amelyben a kaptafa sarokrészének alsó határolása fekszik, merőlegesen áll a (C—C) hosszközópsíkra, míg a 65 (D—13) vonal ehhez képest némi hajlást mutat. A kaptafának (m) és (n) oldalfelületei ezen a helyen tehát leérnek az alapfeltiletig, hogy a láb terhelése a (d) sarkcsontgumónyúlványnak megfelelően 70 lehetőleg az egész szélességre oszoljék el. A (B—B) metszet (5. ábra) a kaptafának azon helyén van átfektetve, ahol a nagyék kisujjbütyök fekszik. Miként az 5. ábrából kitűnilk, a kaptafá- 75 nak oldalsó határoló felületei e helyen is leérnek az alapfelületig, úgy hogy azok a pontok, amelyeknél a nagy- és kisujjbütyök fekszik, a földet érintik. A kaptafa középső (0) része a láb természetes 80 alakjának megfelelően ki van vájva. A találmány szerinti kaptafán készült cipő lehetővé teszi, hogy a láb mellső része a nagy- és kisujjbütyökkel egyidejűleg és egyenletesen a láb egész szélességé- 85 vei lépjen fel; ezáltal a járásnál egy kétütemű mozgás jön létre, míg a fellépés az eddig használt kaptafákon béiszült cipőknél három ütemben megy végbe. A rálépés sorjában a következő helyekre tör- 90 ténik: a középső alsó sarakcsontgumónyúlvány (processus medialis ttuberis calcanei), a kisujjbütyök és a nagyujjbütycik. Ez a három ütemben való fellépés azonban múlhatatlanul maga után vonta 95 a láib hossztengelyének inogását, ami azonban a kaptafának és így a cipőnek is a találmány értelmében való kiképzése által teljesen meg van szüntetve. Azáltal, hogy a lábelcsavarása folytán a sarok- 1CK csontgumó oldalsó nyúlványa is a fellépésinél teherhordásra igénybevétetik, a láb kihajlása is meg van gátolva. A kaptafa sarokrésze hátsó szakaszának sík határoló felülete a kaptafának a föld- 105 höz kéipest elfoglalt helyzetétől függetlenül van kiképezve. A bemutatott kaptafa m indent a jtájú cipőhöz és csizmához, alacsony- és magaissaikuhoz egyaránt, használható. A 2. ábrán szakadozott vonallal lt( még egy női cipőhöz való, magas sarokkal bíró kaptafa van berajzolva, és miként ezien ábrából kitűnik, a (k) sík ezen esetben nem vízszintes helyzetű, hanem a fökllhöz képest kis hajlással bír. Eimellett Ili is azonban merőleges marad a hosszközé'psíkra és így megtartja azt a helyzetet,