88939. lajstromszámú szabadalom • Egybütykös kaptafa

Megjelent lt>100. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JfHEft SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88939. SZÁM. — I/b. OSZTÁLY. Egybiitykös kaptafa. Siebert Albert cipész és dr. Weinert Ágost főorvos Magdeburg-. A bejelentés napja 1923. évi november hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1922. évi november hó 13-ika. A cipők előállításához ezidő szerint használt kaptafák a kihajló láb (pes valgus) és a kiliajló lúdtalpláb (pes planovalgus) képződ ősét elősegítik, mivel ezek 5 a kaptafák nem felelnek meg a láb anatómiai alakjának és a járásnál elfoglalt természetes helyzetének. A lábnak említett deformációi ezért az utóbbi évtizedekiben mindinkább sűrűbbé váltak. Ezen 10 hátrányok elkerülésére különböző eszközökkel próbálkoztak, így többek között cipőibetétek alkalmazásával is, aimi azonban a kitűzött célhoz nem vezetett. Javasolták már a kaptafának a szoká-15 sóstól eltérő alakítását is. Hogy a láb kihajlása a belső oldal felé megakadályoztassak, olyan kaptafát készítettek, melynél a lá btő tömeg különösen alsó részében a kaptafa hosszközépsík jáihoz képest egyen 20 letesen van elosztva, vagy a lábtőtömegnek a belső oldal felé eső részei a külső részhez képest csökkentve van. Ezeknél a kaptafáknál, amelyek lényegükben tehát kihajló lábnak való kaptafák (valgus-25 kaptafáik) a kaptafának hátsó ós középső szakasza a jobb lábra vonatkoztatva az óramutató irányába, a bal lábra vonatkoztatva az ellenkező irányba csavar tátott el, úgy hogy az ilyen módon létrehozott 80 kaptafa bizonyos érteleimben a dongalábhoz (pes varas) hasonlított. Egyidejűleg a kaptafának mellső része ellenkező irányba csavartatott el, hogy a kis- és nagyujjbütyök a földtől egyenlő távol-85 ságra kerüljön. Az ismertetett kaptafa az előzőleg említett kaptafákhoz képest már nagy haladást jelent, de mégsem tette lehetővé egy tényleg szorosan testhez álló cipő elkészítését, mely cipő a járást a legkedvezőbb körülmények között teszi lehe- 40 tővé. A domború lépőfelület következtében a kis- és nagyujjbütyök szélességének megfelelően az eddig használt kaptafáknál a legmélyebb pont mintegy a középen fekszik. A láb elülső része tehát nem 45 áll szilárdan, hanem a fellépési pont körül inoghat, és ez az inogás csak erősödik, mivel a

létrehozott elcsavarás következtében a láb hátsó szakasza egy ferde síkon áll. Az ezen kaptafákra készült 50 cipő a láb kihajlásának rálépésnél ugyan ellene működik, a láb inogását azonban nem gátolja meg teljesen. A jelen találmány abból indul ki, hoigy egy a rendeltetésének helyesen megfelelő 55 kaptafa szerkesztésénél a láib anatómiájára, kiváltképein annak csontos vázára és a kedvező lábtartásra kell tekintettel lenni, hogy a láb inogása megakadá 1 yoztasisék. Ha az ezen szemipontok figye- 60 lemibevételével szerkesztett kaptafákat gyermekcipők készítéséhez használjuk, úgy a kiihajló láb ós a kiihajló lúdtalpláb keletkezésére irányuló hajlamosságot messziemenőleg csökkenthetjük vagy egé- 65 szén meg is szüntethetjük. Ellentétben a jelenleg általában használatos kaptafáikkal ós a fent ismertetett, már okszerűbben kiképezett kaptafának további javítása gyanánt a találmány ér- 70 telimében a kaptafa úgy van kiképezve, hogy a sarok hátulsó részének alsó határoló felülete sík felületet képez, mely sík a kaptafa függélyes hoisszk öz éps Ik j ár a merőlegesen áll. Mellső részében a kap- 75 tafa úgy van kiképezive, hogy a nagy- és kisujijbütyöiknek megfelelő részei a padlót érintik. Ha most az ezen kaptafára készí-