88918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés actív szén előállítására

_ 4 — állapotban kamrába vagy retortába vezetjük, melyben szabad mozgásban vagy lebegő állapotban az aktiváló gázok hatásának tesszük ki. Ily módon az aktivá-5 landó anyagnak egyes részecskéi a gázatmoszférában diszpergálnak, úgy hogy az aktiválandó gázok minden egyes részecskére alaposan hathatnak. Az anyag szuszpendálása vagy csupán 10 az aktiváló gázok hatására, vagy pedig iners gázok közreműködésével idézhető elő. A találmány szerinti eljárás sajátossága abban van, hogy az aktiváló teren 15 átvezetett gázáram az aktivált anyagrészecskéket magával ragadja, míg a nem aktivált részecskék lebegő állapotban maradnak. Kitűnt ugyanis, hogy a munkafeltételek alkalmas megválasztásával 20 lehetséges egyrészt az egyáltalában nem, vagy csak részben aktivált szénnek és másrészt a már teljesen vagy legalább is bizonyos fokig aktivált anyagnak mechanikai, sőt folytonos elkülönítését elér-25 nünk. Ámbár az aktív szén falysúlya te temesen nagyobb a kiindulási anyag, pl. faszén fajsúlyánál, azt találtuk, hogy a gázáram az aktivált részeket magával ragadja, míg a nem aktivált részek kerin-30 gésben vagy a gázáramban lebegő állapotban maradnak. Ez a szétválasztás tényleg azáltal történik, hogy az anyag látszólagos fajsúlya vagy térfogatsúlya az aktiválás folytán tetemesen csökken, 35 mimellett a gázáram az aktivált részecskéket könnyebben magával ragadja. Gázok alatt a találmány szempontjából gázelegyeket, gázok ós gőzök elegyét stb. is értjük. 40 Az aktiválandó anyag" finomsági fokának megválasztásánál figyelemmel vagyunk a termék kívánt finomságára, a kiindulási anyag mineműségére és tulajdonságaira, főleg sűrűségére és más kö-45 rülményekre. Igen könnyű és porózus anyag esetén még kb. 5 mm átmérőjű szemcsék is. különös erőkifejtés nélkül- lebegő állapotba hozhatók és az eljárás szerint kezelhetők. 50 Más esetekben 2—3 mm-es szemcséket igen kedvezőnek találtunk és sűrűbb anyagok, pl. kőszén kezelésénél 1 mm-nél kisebb szemcsék a legalkalmasabbak. Mint már fentebb említettük, a növé-55 üyi kiindulási anyag rostos strukturájú az aktivált termékben megmarad és ez a struktura nagy előnyöket nyújt folyadékoknak a szénnel való kezelésénél. Általában a sűrűbb kiindulási anyagok kevésbbé porózus szénfajtákat szolgáltat- 60 nak, melyek inkább gázapsorpcióra alkalmasak, míg a csekélyebb térfogatsúlyú, porózus kiindulási anyagból előállított szenek inkább folyadékok kezelésére alkalmasak. 65 Ha oly nyersanyagokból indulunk ki, melyek még sok illó destillációs terméket adnak le, akkor ezeket a nyersanyagokat kombinált kezelésnek vetjük alá, vagyis az aktiválási folyamatot száraz 70 desztillációval előzzük meg, mely utóbbi folyamatot az aktiválási eljárástól eredő gázokkal foganatosítjuk. Az illó alkatrészek kihajtását még azzal is elősegítjük, hogy az előző száraz desztülációt a szo- 75 kottnál magasabb, pl. 800° C fölött fekvő hőmérsékleteken folytatjuk. Rendesen kívánatos lesz az anyagnak desztillálás utáni felaprítása. Alkalmas aktiváló gázok, pl. vízgőz, 80 célszerűen túlhevített vízgőz, széndioxyd, levegő, generátorgáz, kürtőgázok, levegővel elegyített éghető gázok stb. Az aktiváló reakciók vagy exothermikusan vagy endothermikusan folyhatnak le. A belső 85 hevítés céljából bevezetett gázok egyúttal aktiválólag is hathatnak. Azonban különböző aktiváló gázok vagy gázelegyek külön-külön is alkalmazhatók az egyes gázok számára leginkább alkalmas hő- 90 mérsékleteknél. így pl. levegő aktiváló gáz gyanánt gyakorlatilag csak aránylag alacsony hőmérsékletnél, kb. 400° C-nál, ezt követőleg vízgőz 800° C vagy ennél magasabb hőmérsékleten és végül széndi- 95 oxyd 1000—1200° C-nál alkalmazható. A szükséges hő fejlesztése céljából úgy külső, mint belső hevítés használható. A desztillációs- és aktiváló retorták hevítése az eljárás folyamán fejlődő gázok fel- 100 használásával mehet végbe. Általában azonban azt mondhatjuk, hogy az aktiváló retorták vagy kamrák külső fűtésével önmagában nem biztosítunk egyenletes melegátvitelt az aktiválandó anyagra, 105 úgy hogy minden esetre kívánatos a belső hevítés alkalmazása is. Ez különféleképen történhet, pl. forró, égő vagy éghető gázok bevezetésével, az anyag egy részének exothermikus elégeté- 110 sével, lángnélküli elégetéssel, kisugárzással, forró felületeknek az aktiváló teren belül való elrendezésével, elektromos hevítéssel stb. A találmány szerinti eljárás sokfélekép- 115 pen, előnyösen folytonos üzemben foganatosítható. Az eljárásnak egyik kiviteli módja sze-