88892. lajstromszámú szabadalom • Készülék forgó vízréteggel biró gőzfejlesztőknél a vízréteg vastagságának jelzésére

vei, a forgó gozkazáncső gőz- és vízcsap­jával vannak összekötve és a vízrétegvas­tagság a forgó gőzkazáncsőben egy, az említett üvegcsövön vagy üvegcsöveken 5 alkalmazott skálabeosztáson leolvasható. Ezek a vízszinmutató csövek is, a szoká­sos módon, elzáró szelepekkel és önmű­ködő elzáró szerkezetekkel lehetnek el­látva az esetleges üvegtörések esetére. 10 A 3. ábra a találmány tárgyának egy harmadik foganatosítási példáját tünteti fel, mely szintén az 1. ábrán rajzolt forgó gőzkazáncsőnél való használatra szolgál. A (9) tartály, a felső részén, (10)-nél, a 15 forgó gőzkazáncső gőzcsapjával és alsó részén, (ll)-nél, annak vízcsapjával van összekötve. Az itt képződő vízszinen egy (12) úszó van elrendezve, mely felső részé­vel egy (13) üvegcsőben csúszik. A forgó 20 gőzkazáncsőben a vízréteg vastagságának változása a vízszinnek és az ezen nyugvó úszónak mozgását idézi elő. Utóbbinak mozgásai egy az úszót körülvevő üveg­csövön alkalmazott skálabeosztáson leol-25 vashatók. A vízszinmutató üvegcső termé­szetesen, a szokásos módon, a szükséges elzáró szelepekkel lehet ellátva. A (12) úszó, a középső részén, (14) szelep gyanánt van kiképezve. Az üvegcső törése esetén 30 a (9) tartályban a vízszin és ennek közve­títésével a (12) úszó megemelkedik, úgy hogy a (14) szelep tömören rászoríttatik a tartálynak egy szelepfészek gyanánt ki­képezett (15) részére, úgy hogy az üvegcső 35 önműködően elzáródik. Ez az elzárás az ismert vízszinmutató üvegcsöveknél szo­kásos golyós szelepeket vagy efféléket he lyettesíti; ahelyett azonban, hogy — mint ezeknél a korábban ismert szerkezeteknél 40 —• két szelepet használnánk, azaz egyet­egyet az üvegcső két végén, a jelen szer -kezetnél csak egy szelepre van szükség. A 4. ábra olyan foganatosítási példát mutat, mely a 2. és 3. ábrán rajzoltaknak 4b kombinációját képezi. A (16) tartály rész­ben olyan (18) folyadékkal van telve, mely nehezebb, mint a víz, tehát ismét pl. higannyal. Egy (17) cső segélyével ez a (18) folyadék egy belső, (19)-nél a forgó 50 gőzkazáncső gőzcsapjával összekötött és egy külső, (20)-nál annak vízcsapjával köz­lekedő részre van szétválasztva. A külső folyadékfelszint célszerűen nagyobbra vesszük, mint a belsőt, amiáltal ezen belső 55 felszin elmozgása nagyobb lesz a külsőé­nél. A belső folyadékfelszinre egy már a 3. ábrával kapcsolatban leírt szelepes úszó nehezedik, mely egy azt körülvevő üveg­csővel és ezen elrendezett skálabeosztással van ellátva. Célszerűen az egész vízszin- 60 mutató üvegcsövet oly alacsonyan helyez­zük el, hogy legmagasabb pontja a forgó gőzkazáncső gőz- és vízcsapja, alá jusson, ami annak vízzel való megtöltését meg­könnyíti. Felső részén a vízszinmutató 65 üvegcső célszerűen egy (21) légkieresztő csappal lehet ellátva. Ez a vízszinmutató üvegcső természetesen úgy is rendezhető el, hogy a gőz- és vízcsaphoz vezető cső­kapcsolatok helye megcserélődjék, ami- 7C által a belső folyadékfelszin úgy rendez­hető el, hogy magába az üvegcsőbe jut, úgy hogy erről közvetlenül, azaz úszó nélkül leolvasható. Ez a szerkezeti meg­oldás azonban, a fentebb ismertetettel 7S szemben, azzal a hátránnyal jár, hogy a vízrétegvastagság növekedésekor a folya­dék felszine stilyedni fog és megfordítva, amit vízszinmutató üvegcsöveknél, lehető­ség szerint kerülni kell, mert könnyen 8( félreértésekre adhat okot. Az 5. ábra olyan foganatosítási példát mutat, mely olyan esetekben alkalmaz­ható, amidőn egy vagy más okból nincs rá mód, hogy a 4. ábrán látható vízszin- 8í mutató üvegcsövet a gőz- és a vízcsap alatt helyezzük el, hanem azok felett kell azt elrendezni. A (22) vízszinmutató üveg­csövet ekkor, a (23) csővezeték útján, a gőzcsappal, a (24) csővezeték útján pedig 9( a vízcsappal kötjük össze, mely két csap ekkor a vízszinmutató üvegcső alatt fog­lal helyet. A gőzcsapon ekkor olyan nagy térfogatú (25) edény van elrendezve, hogy benne a, (26) vízszin említésre méltó vál- 9; tozást nem szenved, ha a vízréteg vastag­sága a forgó gőzkazáncsőben megválto­zik. A gőz- és a vízcsapon (27) és (28) el­záró szelep van elrendezve, úgy hogy ha ezeket elzárjuk, a (29) és (30) kombinált K tápláló és légkieresztő szelepen át a víz­szinmutató üvegcsövet vízzel lehet meg­tölteni, hogy a (23) és (24) csővezeték a gőz- és vízcsap alá van lehajlítva, meg van gátolva, hogy a gőzfejlesztő üzemé- i( nek megszakításakor a víz kifolyjék a vízszinmutató üvegcsőből, mert a levegő a vízzel telt csőhajlásokon nem juthat keresztül. A 6. ábra egy, az 1. ábrán rajzolthoz l] hasonló foganatosítási példát mutat, csu­pán azzal a különbséggel, hogy ahelyett, hogy a vízszin változásait egy üvegcsö­vön keresztül figyeljük meg, mint az 1. ábrán, ennél a foganatosítási példánál egy l: tengely körül forgatható úszót haszná­lunk, mely egy rajta kívül elrendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom