88861. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomcsöveknek a helyszinen egymással és különféle szerelvényrészekkel forrasztás és külön tömítés nélkül való összekötésére és ehhez való összekötő elem

Megjelent 193Q. évi október hó 1.-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88861. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás ólomcsöveknek a helyszínen egymással és különféle szerelvényrészekkel forrasztás és külön tömítés nélkül való összekötésére és ehhez való összekötőelem. Ulrich B. I. Budapest. A bejelentés napja évi 1924. február hó 19-ike. Ólomcsöveknek a helyszínen egymással és különféle szerelvényrésziekkel, mint pl. a csővezetékbe beiktatandó szelepházakkal, csőelágazásokkal, csapokkal, stb. való 5 összekötése jelenleg tudvalevőleg úgy történik, hogy az első esetben — az összekötendő ólomcsövek egyikének végét kitágítják, másikának végét pedig vékonyabbra kalapálják ós azután a két cső 10 végét egymásba dugva a gáz- vagy vízmentes kapcsolatot összeíorrasztással létesítik, vagy — a második esetben — az ólomcső végét kitágítják vagy vékonyabbra kalapálják és a szerelvényrész meg-15 felelő csőnyúlványára rátolják, ill. abba bedugják és ugyancsak ráforrasztással — és legtöbbször még külön tömítőanyag közbeillesztésével létesítik a kellő tömör kapcsolatot. Az összekötés e módja, mint 20 könnyen belátható, nemcsak nehézkes, fáradságos és kényelmetlen, hanem költséges is, mert forrasztóeszközöknek és anyagoknak (forrasztólámpának, tüzelőanyagnak, forrasztószernek, stb.), továbbá külön 25 tömítőanyagnak a helyszínre szállítását és felhasználását teszi szükségessé. E hátrányok elkerülésére szolgál a talál mány, melynek tárgya a most ismertetettnél jóval egyszerűbb és olcsóbb eljárás 30 ólomcsöveknek a helyszínen egymással és különféle szerelvényrészekkel víz- vagy gázmentesen való összekötésére, valamint ehhez való összekötőelem, amint azt az alábbiakban részletesen ismertetjük. 85 A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítási módja és arra szolgáló összekötőelem, néhány alkalmazási módjával van feltüntetve. Az 1. ábra egy ólomcső összeköttendő végének az összekötés céljából való előkészíté- 40 sét ennek két fázisában mutatja, míg a 2. ábra magát az összeköttetést készen, hosszmetszetben, két, egymással össze* kötött ólomcső esetében ábrázolja. A csővégek az 1. és 2. ábrában metszet alakjá- 45 ban vannak feltüntetve. A 3. ábra szelepháznak, ill. — pontozott vonalakkal — elágaztató szerelvényrésznek ólomcsővezetékbe való új beiktatási módját tünteti fel, végül a 50 4. ábra vízvezetéki csapnak az ólomcső végére való új szerelési módját mutatja. Az egymással vagy a kívánt szerelvényrésszel összekötendő ólomcső illető végére, a találmány értelmében, mindenek- 55 előtt rátoljuk a 2. ábrán metszetben feltüntetett két (1) és (2) kapcsolófél egyikét, majd a cső végét, az 1. ábra baloldalán látható módon, kúpos tövis bedugásával és beverésével, kúposán kitágítjuk, mire aa 60 ígv képződött ferde karimát, az 1. ábra jobboldalán látható (3) lapos (derékszögű) karimává kalapáljuk le. Két ólomcsőnek egymással való összekötése esetében most a két csőre előzőleg rátolt két (1) ás (2) 65 kapcsolófelet (összekötőelemet), a 2. ábrán látható módon, egymásba csavarjuk és pedig oly erősen, hogy a csövek végén képezett, fentemlített (3) karimák, az ólom puhasági következtében, egymáshoz szo- 70 rulva lelapíttassanak és ezzel egyszersmind a szükséges víz- vagy gázmentes tömítést is létesítsék. Hasonló az eljárás az ólomcsőnek valamely szerelvény résszel való összekötése 75 esetében is, amint ez pl. a 3. és 4. ábrán van feltüntetve. A két (1) és (2) összekötőelem, ill. kapcsolófél egyikét itt ma-