88857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízdús tüzelők párolására éghető gázokkal

— 3 — vezetendő gázt a kokszhűtő zónába való belépte előtt kátránytalanítani, nehogy a kátrányköd a kokszra lecsapódva annak minőségét rontsa. Különösen kisebb tele-6 peken ajánlatos a párlási folyamatba frissen bevezetendő gázt a párlási körzetből kilépő kátránytartalmaú gázzal együttesen kátránytalanítani. Ez által az üzem lényeges egyszerűsítését ós a befektetési 10 költségek csökkentését érjük el. Az üzemnek a találmány szerinti egyszerű szabályozhatósága lehetővé teszi továbbá, hogy a párolón állandóan vagy időszakosan nagyobb mennyiségű éghető 15 gázt is vezethessünk keresztül, mint amennyi a szárításra szükséges lenne. így pl. ha nem áll elektromos áram rendelkezésre, a pároló üzemének erőszükségletét célszerűen a tulaj donképeni párolás gáz-20 termelésével kapcsolatba hozihatjuk az által, hogy a gőz- vagy robbanó-gép táplálásához szükségelt gázt a tisztított párlási gázból vonjuk el, mielőtt azt a szárításra használnék. 25 Lehetséges továbbá a párolási körzetbe állandóan frissen táplálandó gázt részben vagy egészben elgázosítható anyagokkal, pl. silány kátránnyal vasry hulladékolajjal helyettesíteni. Ahol ilyen termékek 80 állanak rendelkezésre, a gázgenerátor be ruházási költségei lényegesen csökkentbetők. A szárítóüzemnek a párlási üzemmel a találmány szerint való kapcsolása biato-85 sít ja azt az előnyt, hogy mindkét üzem igen könnyen állítható be egymáshoz képest s e mellett mindegyik üzem különkülön is könnyen szabályozható. A párolón keresztüláramló gáz elegyedik a páro-40 láskor keletkező nem kondenzálható párlási gázokkal, melyek ugyancsak hasznosíttatnak a szárítás céljaira. Ilyen módon egyrészt — ellentétben az éghető gázzal dolgozó eddigi párolóeljárásokkal — nem 45 keletkezik olyan gázfölösleg, mely a szárító- és párolóüzemben nem használható el, másrészt nem kell lemondani a párológáz kihasználásáról, miként az olyan eljárásoknál, melyeknél égési gázokat 50 használnak a párolásra. A találmány szerinti eljárás tehát a párlásnak a szárítással való szoros kapcsolása dacára lehetővé teszi, hogy úgy a szárítóban, mint a párlási aknában a 55 mindenkor legkedvezőbb hőmérséket tartsuk be s mindegyik üzemnek hőszükségletét a másikra való tekintet nélkül szabályozhassuk anélkül, hogy ez által a másik üzem hatásfokát rontanék. Az üzemet tehát állandóan legkisebb hőfogyasztás- 60 sal és a nagy kátrány termelésre legkedvezőbb körülmények között vezethetjük. A találmány szerinti eljárásnak még az is az előnye, hogy egyéb üzemektől független. «5 A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy példája vázlatosan a csatolt rajzon van feltüntetve. A szárító (1), a pároló (2) s az ehhez csatlakozó hűtőtér (3) jelzésű. A pá- 70 roló és a hűtőtér között foglal helyet a (4) körzet, melynek az a célja, hogy a gáznak a hűtőkörzetből a párolókörzetbe való közvetlen átlépését meggátolja. A gázt az (5) gázgenerátorban termeljük. A gene- 75 rátör (6) nyomólégvezetékébe iktatott (7) szerkezet a generátorba nyomott elgázosító levegő mennyiségét, a (8) zárószerv pedig a szárító égési levegőjének mennyiségét szabályozza. A (9) vezetéken át járu- 80 lékos gőzt táplálhatunk a generátorba, A generátorgáz a (10) csonkon át lép a párlókamra elé iktatott (11) kamrába, ahol a (3) kokszhűtőtérből jövő gázzal elegyedik. A (12) szellőző a párlóközeget a pá- 85 rolóból leszívja és a (13) kátrányfogóba szorítja. A kátránytalanított gáz egy részű a (14) vezetéken át a (3) kokszhűtőtérbe teleltetik' vissza, míg a gáz többi része a (15) vezetéken át a szárítóba jut. A két 90 gázáram szabályozására a (14) és (15) vezettékekbe (16) szabályozószelepek vannak iktatva. A (15) vezetékből a (17) égési kamrába lépő gázt a kamrában a nyomóléggel elégetjük s az égési gázokat az (1) 95 szárítóból kilépő és a (18) szellőző révén keringetett gázokhoz keverjük azok újbóli felhevítése céljából. Az (1) szárítóban a tüzelőből kilépő vízgőz és égési gáz elegyének fölöslegét a (19) kürtőn vezetjük el. íoo A vízdús tüzelő a (20) adagolón át tápláltatik a szárítóba, ahol víztartalmától lehetőleg tökéletesen megfosztatik. A (21) szerkezet a szárítót tüzelő a szárítóból folytonosan, vagy időszakosan juttatja a 105 (2) párolóba. A párolt anyag a (3) hűtőtérbe jutva, melegét a kokszhűtőgáznak adja le. A lehűlt koksz a (22) készüléken át lép ki. Ha a találmány szerinti eljárás segélyé- no vei egyenletes minőségű tüzelőt dolgozunk fel, az üzem egyszerű beállítása, után a gázáramokat már csak ritkán kell szabályozni. Ha azonban más, pl. kisebb víztartalmú szénfajtát kell feldolgozni, vagy 115 a feldolgozandó tüzelő víztartalma valamely okból lényegesen csökkenne, akkor azonos gázfogyasztás mellett a szárító tel-