88848. lajstromszámú szabadalom • Felcspódó gyujtó

Megjelent 193Q. évi október hó 1.-én. II AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 88848. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Felcsapódó gyújtó. Lebensart Salamon mérnök Wien. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 30-ika. Oly felcsapódó gyújtók számára, melyeknek nemcsak előre, a tengely irányában való felcsapódás esetén kell hátniok, hanem az ezen iránytól eltérő felcsapódás 5 esetén is működésbe kell lépniök, tehetetlenségi tömeg gyanánt golyót szoktak két kúpfelület közé beépíteni, mely felületeket a felcsapódás után tehetetlenségénél fogva továbbmozgó golyó egymástól eltávolítja, 0 mely viszonylagos elmozgás azután a gyújtás létesítésére hasznosíttatik. A golyót más alakú tehetetlenségi tömeg által is szokták helyettesíteni. Azon sebesség, mellyel a tű a gyujtó-5 labdacsba szúr, valamint azon út, melyen a tehetetlenségi tömeg a tűt elmozgatja, függ a tehetetlenségi tömeg és az ez utóbbit körülfogó felületek alakjától, valamint a lövedék tengelyére merőleges 0 felcsapódási irány esetén különösen azon út hosszúságától, mely a tehetetlenségi tö megnek szabad viszonylagos elmozgása elvégezhetésére a sugár irányában rendelkezésére áll. A sugár irányában azonban 5 egyrészt rendszerint csak korlátozott tér felett rendelkezünk, másrészt pedig a tehetetlenségi tömeget lehetőleg nagyra kell megszabni, hogy a gyújtást még gyenge felcsapódás, pl. nagyon lágy talajon való 0 felcsapódás esetére is biztosítsuk; a tehetetlenségi tömeg megnövelése azonban méreteinek a sugár irányában való megnövelése által térhiány miatt rendszerint nem lehetséges. Oldalirányú felcsapódás 5 esetén is működésbe lépő gyújtók helyes megszerkesztése tehát azt a nehézséget támasztja, hogy adott és a sugár irányában határolt nagyságú térben lehetőleg nagy tehetetlenségi tömeget olykóp kell elhelyezni, hogy a tű, illetve a í& kúpfelületek, sugárirányú felcsapódás esetén is eléggé nagy tengelyirányú elmozgást végezzenek. Itt tehát azon egymást látszólag kizáró két követelményt kell egyidejűleg kielégíteni, hogy egyrészt le- 45 hetőleg nehéz tehetetlenségi tömeg foglaljon helyet a sugár irányában határolt nagyságú térben és liogy másrészt a tű és a gyujtólabdacs viszonylagos tengelyirányú elmozgása ennek dacára lehetőleg 50 nagy legyen. A jelen találmány értelmében ezen feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a tehetetlenségi tömeget megosztjuk olykép, hogy még az egyik részlettömeg állvamaradása esetén vagy megállása után 55 is a másik vagy a többi részlettömeg továbbmozoghasson. A csatolt rajzon a találmány több foganatosítási példája látható. Az 1. ábra értelmében a (g) golyó és a (h) 60 kúpfelületek közé különböző alakú és hajlású kúpos (h) lemezek vannak beiktatva, melyeknek görbületi sugara előnyösen nagyobb, mint a gyújtó sugara. Ilyen módon egyrészt a szerkezeti átmérő megtar- 65 tása mellett és lényeges tengelyirányú méretnövelés nélkül megnöveljük a tehetetlenségi tömeget és másrészt lehetővé tesszük a golyónak a sugár irányában való továbbmozgását, pl. a kúpos (h) lemezkék 70 megállása után is, miáltal a golyó még további tűelmozgást idézhet elő. A (g) golyót ékhatást kifejtő más alakú test, pl. a (gl) kettős kúp által is helyettesíthetjük (2. ábra). A tehetetlenségi tömeg számára 75 rendelkezésre álló teljes teret egymás mellett lazán fekvő apró (g2) golyók (3. ábra) vagy pedig ékhatást kifejtő más.