88813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz szénhydrogének és szénhydrogénmaradékok felbontására

_ 4 _ így az üzem egyenletességét könnyebben szabályozhatjuk. De lehetne a (IV) töltővezetéket magából az (I) fővezetéket tápláló hevítőkígyóból is táplálni. Ha az elő-5 melegítést külön hevítőkészülékben végezzük, akkor a (IV) töltővezetékbe a fent leírt hatásnak az utolsó bontókészülékben való elérésére alacsonyabb hőmérsékletű nyersanyagot, esetleg pedig más,minőségű 10 olajat is nyomhatunk, mint aminővel az (I) fővezetéket tápláljuk. Előnyösen felhasználhatjuk e célra pl. magának a bontó eljárásnak magas forráspontú melléktermékeit. 15 A rendszerben használandó bontókészü-J«kek száma ötnél nagyobb vagy kisebb is lehet és a ki- és bekapcsolás módjai, úgyszintén a csőrendszerek is, tág határok között variálha'ók-20 Az előzőkben ismertetett eljárásnak és berendezésnek az üzem folytonosságának biztosításán felül még további előnyei vannak. Azon aránylag hosszú idő, amelyet a 25 nyersanyag — a felbontási feltételeknek alávetve — a bontókészülékekben eltölt, lehetővé teszi, hogy a bontási hőmérsékletet csökkentsük; így tehát a hő egy részét idővel helyettesíthetjük. Másszóval tehát 30 a helyett, hogy bizonyos mérvű felbontás elérésére (bizcnyos mennyiségű benzin előállítására) a nyersanyagot megfelelő nyomáson egy bizonyos ideig például 460® hőmérséken tartsuk, úgy járhatunk el, 35 hogy a bontási idő tartamát növeljük meg, ami által ugyanabból a nyersanyagból lényegesen alacsonyabb, például 395° hőmérséken, ugyanannyi, sőt még nagyobb mennyiségű benzint állíthatunk elő. 40 A bontási hőmérséklet csökkentésének lehetősége iigy a berendezés, mint az eljárás szempontjából jelentőséggel bír. A magas bontási hőmérséklet ugyanis a bontókészülékeket erősen igénybe veszi, 45 ha tehát a hőmérséklet leszállítása módunkban áll, úgy ezzel a készülékek élettartamát lényegesen meghosszabbítjuk. A bontási hőfok viszont a benzin minőségére is jelentős befolyást gyakorol, amennyiben 50 kisebb hőmérsékleten végbemenő lassú bomláskor jobb minőségű könnyű szénhidrogén (kevesebb telítetlen vegyület) keletkezik, mintha a bomlás nagyobb hőmérsékleten hirtelenül megy végbe. Gaz-55 daságosabb az alacsonyabb hőfokon való lassú bontás annyiban is, mert ez esetben a nem-cseppfolyósítható (permanens) gáz mennyisége kisebb, egyszersmind a kiváló koksz a bontókészülék falaihoz nem tapadó, laza minőséggel bír. 6 Szabadalmi igények: 1. Eljárás nehéz szénhidrogének és szénhidrogénmaradékok felbontására, azzal jellemezve, hogy a hevítési zónán ismert módon a bontási hőmérsékletre t felhevített, de cseppfolyós állapotát megtartó nyersanyagot akként vezetjük a bontózónán keresztül, hogy az a bontó zónának legalább is egyrészében előmelegített nyersanyagon áramlik -keresztül. 2. Az 1. alatt védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a bontó zónában alkalmazott előmelegített nyersanyag a felbontandó nyersanyagtól eltérő • minőségű. 3. Az 1. vagy 2. alatt védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a bontó zónán átvezetett nyersanyagot a bontó zónából való kilépése előtt a ( bontási hőmérsékletnél alacsonyabb nyersanyagtöltésen áramoltatjuk keresztül. 4. Az 1—3. alatt védett eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a magas ; felbontási hőmérsékletet részben idővel helyettesítjük. 5. Berendezés az 1—4. alatt védett eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a bontó zóna hőfok- és nyomás < szabályozóberendezésekkel ellátott és fűthető zárt tartályok egymásután kapcsolható sorozatából áll, amely tartányok bármelyike az üzem folytonosságának megzavarása nélkül a soro- < zatából kiiktatható vagy abba újra bekapcsolható. 6. Az 5. alatt védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve csővezetékek, szelepek és segédvezetékekből álló oly vezetékrendszer által, amely a szelepek megfelelő állítása révén a sorozatot alkotó bontótartányok bármelyikét egyrészt a hevítőberendezéssel, másrészt az elpárologtatóval, azonfelül egy körvezeték révén egymás között úgy köti össze, hogy a tartányok bármelyike a hevítőberendezésből érkező felhevített nyersanyag útjában akár elsőnak, akár utolsónak kapcsolható. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.